Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Wittmann Tibor: Bethlen Gábor mint hadszervező 354
WITTMAN TIBOR István, Bocskay István mindig az országinak mindkét ellenségtől való megszabadítására gondoltak. Ez volt Bethlen végső célja is, és ehhez nagyobb következetességgel és komolyabb erőforrásokkal, valamint tehetséggel kezdett hozzá, mint elődei. A nemzeti királyság, Mátyás példája lebegett előtte: „mely szép virágjában maradott legyen Magyarország is mind addig, valamíg a maga nemzetéből választhatott fejedelmet, const ál, és az históriák bizonyítják" — írja végrendeletében.27 Viszonylagosan tárgyilagos korabeli külföldi megfigyelők is úgy látják, hogy Bethlen célja Magyarország vissza szerzése.2 8 Milyen eszközök álltak rendelkezésére, hogy nagy elgondolásait megvalósíthassa? Az orosz egység és függetlenség létrehozásában nem kis szerepet játszott az ellenség közvetett felhasználása. Kalita Iván azokat a tatárokat használta fel hatalma kiépítésére, akikkel szemben az így megerősödött moszkvai fejedelemség az orosz föld felszabadításáért vívott harc zászlóvivője lett.29 Bethlen Gábor a német-török ellentétet használhatta ki bizonyos mértékig. Szerinte nehéz a választás, hogy , egy farkas harapjon-e meg vagy egv kutya", de ő azért fordul az egyikhez, hogy a másikat vele sakkban tarthassa.3 0 Megfigyelhető, hogy ha harmadik féllel beszél, legtöbbször párhuzamosan említi a német megtörését és a „törökkel szembeni kielégítő biztosítást".3 1 Hogy miért csak a német elleni felszabadító háborúkig jutott el, arra főleg egy körülményt kell figyelembe venni. Bethlen egyik sarktétele, hogy Erdély a „török torkában", „oroszlánok torkában" van, ezért pénzen kell megvásárolni a töröktől a békét, mint ahogy ezt más európai országok teszik, köztük Ausztria, különösen, mikor nyugat felé van foglalkoztatva. így le kell mondani arról, hogy Erdély „magát nyíltan a török ellenségének .nyilvánítsa".8 2 Bethlen tisztában vo't azzal, hogy Ferdinánd hataVna a „spanyol iga", „spanyol zsarnokság", tehát a reakciós spanyol abszolutizmus keleti csápja, mely által „országostól szabadságunk elveszne örökké", és Basta, Belgiojoso gyilkos rémuralma állandósulna Magyarországon.3 3 A német felé való időnkénti közeledése csupán puhatolózás, illetve figyelmeztetés ingatag nyufati szövetségesei számára, s a nyugati politikusok sem hisznek e közeledési szán dék őszinteségében.34 Ugyanakkor a török felé felvetett németellenes nagy támadó tervei (1623, 1626) arról tanúskodnak, hogy úgy akarja felhasználni a törököt, hogy az ne válhassék veszedelmessé Magyarországra. Déli iránvból Ausztria felé jelöli ki a török csapatok számára a felvonulási területet, a Habsburg-birodalommal akarván jóllakatni őket.3 5 27 Erdély öröksége IV. 128 1. -s Roe konstantinápolyi angol követ, „recovery of Hungary"-ról beszél. The negotiations of Sir Thomas Roe in his Embassy to the Ottoman Porte. London 1740. 123. 1. 29 Isztorija Sz.Sz.Sz. 1947. I. 194:. Pankrátova: A Szovjetunió története: Szikra. 1950. I. 139. 1. 30 Roe: Negotiations, 208. 1. 31 Marczali: Ojabb regesták .. Tört. Tár 1879. 789—90. 1. 32 Tört. Tár 1880. 461. 475. 1., továbbá Dajka János szavai, Engel: Monuïnenta Ungarica, 1809,. 443. 1. Bethlen a sólyom és a madarász közt veszél'veztetett madárról, Tört. Tár 1880. 461. ]. 33 Török-magvarkori állam-okmánytár I. 274—75, 413- 1., Szilágyi: Adalékok Betli-1 len Gábor szöv. tört.-hez, 1873, 46. I. Angyal: Századok, 1929. 474. 1., Salamon: Két magvar diplomata. 345—46—47, 349. 1-, Mikó: Erdélyi Történelmi adatok II. 391. 1. stb. ' " 3 4 Roe: Negotiations, 68, 304. 1. ' 35 Ugyanígy látja Roe, a konstantinápolyi angol követ is: Negotiations, 543. 1. Ugyanez a Roe már éles szemeivel észreveszi a töíök birodalom betegségét, amiért az „soha nem fog emelkedni". I. m. 176, 765, 809. 1. Lehetetlen, hogy Bethlen még élesebb megfigyelőképessége ezt ne vette volna észre! A török társadalom „megállási korszakáról": Miller: Kratkaja Isztorija Turcii. 1948. 27—28. 1.
