Századok – 1951

TANULMÁNYOK - Wittmann Tibor: Bethlen Gábor mint hadszervező 354

BETHLEN GABOR MINT HADVEZÉR 357 a Szekfü által létrehozott Bethlen-felfogás, mely erősen beleitta magát a közfelfogásba, és még ma is sokakban él.2

2 Ettől nem áll messze a hit'erfasiszta történetírás véleménye sem, mely azzal vádolja Bethlent és Erdélyt, hogy a nyugatot e'árulta, mivel nem a német, hanem a török ellen kel-lett volna fordulnia.2

3

Ezzel nemzeti történetünk egyik legnagyobb hősét véglegesen eltemette és beszennyezte a politikai ügyeskedés és a „keleti magyarság" (a klerikálisok törökösség-fogalmát helyettesítő szellemtörténeti kategóra) sara, azért, hogy alkalmassá válhassék történeti példája annak igazolására, hogy a magyarok a kelet, értsd a Szovjetunió felől fenyegető veszély ellen csak nyugat mellé állással védekezhetnek, így természetesen elhallgatták Bethlen hatalmas tervét az Oroszországgal kötendő Habsburg-ellenes szövetségre vonatkozólag, melyre logikusan és szükségszerűen jutott el élete végén.2

4 Az ügyeskedő, praktikázó diplomata, az igazi gondolatait barokkos frázisokkal elrejtő macehiavellista fejedelem Szekfü által megrajzolt alakja megfosztja népünket egyik legnagyobb nemzeti hősétől, é'eterős vonásait a felismerhetetlenségig torzítja, zsugorítja. Általában az egész régi magyar történetírás képtelen arra, hogy szabadságharcos pá'yáiának belső ellentmondásait megértse, és ezért a nehéznek látszó kérdéseket (törökhöz való viszony, Ferdinánddal való tárgyalásai, stb.) mindig a legkönnyebb irego'dàs irányában vizsgálta. Csak a történelem marxista felfogása segíthet oda, hogy a sokszor látszólag egymásnak ellentmondó igen bő forrásanva'i arról beszéljen. amit valójában tartalmaz, és ne arról, amit róla elképzelnek. Csak a társadalmi és nemzeti elnyomás alól végleg fe'szabadult magyar nép képes egészében megérteni és magáénak vallani a XVII. század Habsburg-ellenes szabadságharcainak egyik legfényesebb pontiát. Bethlen Gábor hatalmas törekvéseit az egységes és szabad Magyarország megteremtésére. Tűrhetetlen ma már az a beállítás, miszerint ..Bethlen tisztára a vármegyék birtokáért" vívta a „testvérharcot", és felháborító oz az egybevetés, mely egyenlőségi jelet tesz a kondottieri Mansfeld és Bethlen jelszavai között, melyekkel harcba indult.2

5

Bethlen harcai igazságos háborúk voltak, melvek éppen támadó jellegükkel mutatták, hogv céljuk a ,.nén felszabadítása" volt. ami egybeesett a ..nép védelmével".2

6

Ez a jelleg különösen akkor domborodik ki, ha megnézzük cseh és lengyel terveit. E két ország trónjára éppen azért gondolt, mert a török és német ellen a harc fe'vétee csak ebben az irányban mutatott reális megoldást. Cseh és len övei politikája és orosz tervei bizonyítják, hogy az egyik ellenségnek a másikkal való kijátszása nem mint végleges megoldás lebegett előtte, és a két ország trónjának elfoglalására is csak a közös ellenségek elleni sikeresebb harc érdekében gondolt, nem hódító-elnyomó szándékkal. Magyarország a XVII. században két elnyomó nagyhatalom között vergődött, egységét megszaggatta, termelőerőinek fejlődését megakasztotta, vagy - meglassította az idegen hódítás. A magyar államférfiak legjobbjai. Báthory 22

F, felfogás vulgáris megfogalmazása pl.: „a politika játékai önmagukban is örömére szolgáltak Bethlennek". Makkai László: Erdély története. 1944, 370. 1. Bethlen ..autonóm céljairól" Tolnai Gábor: Gabriel Bethlen. Nouvelle Revue de Hongrie. 1941. 452. 1. 23 Maja Depner: Das Fürstentum Siebenbürgen im Kampf gegen Habsburg, 1938. 21

A hitlerfasizmußt és a Szovjetun ót egvaránt ellenségnek tartó „szellemi honvédelem" az erdélyi fejedelmek célját Kelet-Középeurópa függetlenségének védelmében látja Kelet és Nyugat között. „Európai politikai pozíción" nyilván a nyugati politikát érti, melynek a színvonalára emelte szerinte Bethlen Erdélyt, és a nyugateurópai civilizációt fenntartotta egy „elszigetelt keleti népben". Kosary П.: Gabriel Bethlen, Slavonic R,eview, 1938, 173. 1. 25

Szekfü i. m. 126. és 249. 1. SzUK(b) Pártjának Története, Szikra, 1949. 178. 1.