Századok – 1951
KÖZLEMÉNYEK - Kossuth Lajos születésének 150. évfordulója felé. Andics Erzsébet és Révész Imre beszéde a Magyar Történelmi Társulat 1951. július 30-i igazgatóválasztmányi ülésén 190
"V KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJA FELÉ Andics Erzsébet beszéde a Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányi ülésén 1951. július 30-án. A jövő esztendőben lesz 150 éve annak, hogy megszületett Kossuth Lajos, az 1848/49-es szabadságharc és forradalom vezére, a függetlenségért küzdő Magyarország kormányzója, a magyar szabadság ügyének élete utolsó pillanatáig hűséges harcosa. Kossuth Lajos születésének megünneplése kétségtelenül egész népi demokráciánk, az egész magyar nép, mondhatjuk, bizonyos értelemben az egész emberiség ügye. Azonban miránk történészekre ebben a megünneplésben különösen fontos szerep vár. A mi feladatunk ezt a történelmi alkalmat felhasználni és Kossuth Lajos igazi alakját, ha nem is a maga teljességében, de fő vonásaiban a magyar nép számára megrajzolni. Kossuth Lajos nagy alakja hosszú évtizedeken keresztül vita tárgyát képezte. Istenítés az egyik oldalon, a magyar nép oldalán, többé-kevésbbé nyih gyűlölet az uralkodó osztályok részéről volt osztályrésze, sőt az ellenforradalom korában még rosszabb, mint a gyűlölet: a magyar hivatalos történetírás, az iskola, a sajtó hideg lekicsinyléssel, körmönfont, ravasz diszkreditálással igyekezett Kossuth Lajos alakját és munkásságát kisebbíteni. Sok évtizedes mulasztást pótolunk, amikor hozzálátunk, hogy az igazi Kossuthot megmutassuk népünknek. A születése óta eltelt közel másfél, halála óta eltelt fél évszázad nom volt elég ahhoz, hogy az úri Magyarország munkáit összegvüjtse, írásait kiadja azzal a gonddal és teljességgel, amellyel Széchenyi, de Tisza István munkáit is nyilvánosságra hozta, hogy a kisebbekről ne is beszéljünk. Mi, a felszabadult Magyarország történészei, Kossuth Lajos születéséneik 150. évfordulóját erőnkhöz képest méltóan akarjuk megünnepelni. Meggyorsítjuk Kossuth Lajos összegyűjtött írásainak most folyó kiadásait, hogy ezek az írások és beszédek miinél előbb a magyar nép legszélesebb rétegeinek közkincsévé váljanak. Javasoljuk, hagy а Magyar Történelmi Társulat а vezető magyar történészek bevonásával adjon ki emlékkönyvet Kossuth Lajos működéséről, úgyszintén irassa meg Kossuth Lajos népszerű életrajzát. Felmérve erőnket és felmérve az előttünk álló rövid időt, az emlékkönyvet Kossuth forradalom és szabadságharc alatti tevékenységének akarjuk szentelni. Abból indulunk ki, hogy Kossuth küzdelmei a reformkorszakban mintegy előkészítik 1848/49-beü forradalmi szereplését, az emigráns Kossuth tevékenysége pedig elemzi, összegezi, befejezi azt; Kossuth nagy életében 1848—49 a csúcspont: mint a szabadságharc és forradalom vezetőjét zárta szívébe, őrizte meg emlékezetében Kossuth Lajos alakját a magyar nép. A feladat, mint azt a vezető történészekhez írt körlevelünkben kifejtettük: konkrét történelmi tanulmányok segítségével megmutatni Kossuth bájos államférfiúi nagyságát anélkül, hogy haladószellemü bírálatáról lemondanánk. „Megmutatni Kossuth Lajos államférfiúi nagyságát" annyit jelent, mint megmutatni, hogyha „hatalma volt a lelkeken", ahogy nagy ellenfele, Széchenyi mondotta, ha „győzött" és ellenfelei „alul maradtak", ebben nem lélektani okok játszottak közre, nem jellembeli eltérések közte és ellenfelei között, hanem azért volt hatalma a lelkeken, mert tevékenysége helyes irányú, korának alapvető kérdéseire választ adó, a történelmi helyztt szükségleteinek
