Századok – 1950

Tanulmányok - Réti László: A Bethlen-Peyer paktum. 37

«82 BÉTI LÁSZLÓ Mindezeknél fogva felhívom a magyar királyi igazságügyminisztert, hogy a jelen elhatározásom végrehajtására szükséges intézkedéseket sürgősen tegye meg." A kormány kijelenti, hogy különös méltánylást érdemlő esetekben a mellékbüntetésként kiszabott hivatalvesztésnek kegyelmi úton történő elengedése iránt intézkedni fog. Ezenkívül hajlandó a kormány a szociáldemokrata munkásság részéről bemutatandó névjegyzék alapján megvizsgálni és esetenként kegyelmet eszközölni ki mindazon egyének részére, akik a nemzetgyűlés összeüléséig izgatás vagy sajtóvétség címén elítéltettek, illetve bűnvádi eljárás alá vonattak, ha az igazságügyminiszter a beigazolt körülmények alapján annak méltányosságát fennforogni látja. 7. Gyorsított bírói eljárás. Még mindig fennáll a gyorsított bírói eljárás, amelyet az első Friedricb-féle kormány alatt 1919. év augusztusában léptettek életbe és az úgynevezett bolsevista pereket ezen gyorsított eljárás szabályai szerint folytatják le. Ez a gyorsított eljárás ellentétben áll a perrendtartás rendelkezéseivel és a gyanúsítottat mindjárt letartóztatják és csak letartóztatása után vizsgálják ki, hogy forog-e fenn büntetendő cselekmény. Az ilyen letartóztatások hosszú ideig tartanak és ha szabadlábra helyezik is később az embereket, tény az, hogy ártatlanul sokan voltak és vannak még ma is előzetes letartóztatásban. A kormány erre nézve kijelenti, hogy a folyamatban levő és a kiadandó amnesztia által lényegesen megcsökkent számú ügyek lebonyolításával a 4039/1919. M E. számú rendeletben szabályozott gyorsított eljárás megszűnik. A kormány rendeletet ad ki, melyben kimondja, hogy új eljárás a gyorsított eljárás szabályai szerint nem indítható. 8. A kivételes rendelkezések. A háborús kivételes rendelkezéseknek fenntartása szintén egyike azoknak az intézkedéseknek, amelyeket meg kellene már szüntetni, mert hiszen mi sem bizonyíthatná jobban a belső rend kialakulását, mint az a tény, hogy kivételes intézkedésekre szükség nincsen, ha az állam a rendes békebeli és parlamentáris módok szerint jár el és intézi a közügyeket. A kormány kijelenti, hogy az 1912 : LXIII. és az azt kiegészítő és módosító törvénycikkek alapján kibocsátott miniszteri rendeletek és kormányintézkedések sürgősen revízió alá fognak vétetni és fokozatosan meg fognak szüntettetni. 9. A munkásbiztosítás autonómiája. A munkásbiztosítás autonómiájának megszüntetése magára a munkásbiztosításra a legnagyobb hátrányokat idézte fel és a munkásbiztosítást lesüllyesztette az érzéketlen bürokrácia nívójára és e ténynél fogva olyan visszaesés állt be a munkásbiztosítás terén, amelyet csak az autonómia visszaadásával lesz lehetséges megszüntetni és ezt az intézményt szociálpolitikai feladatára képessé teszi. A kormány hajlandó a munkásbiztosítás autonómiáját rendeletileg a legrövidebb idő alatt visszaállítani, amennyiben a szociáldemokrata munkásság elvileg elfogadja a hármas érdekeltség (munkások, munkaadók és kormány) princípiumát. Továbbá megalkotja a kormány az aggkori biztosítást, rokkantbiztosítást, özvegyek és árvák biztosítását, mezőgazdasági munkások biztosítását, otthoni munkások biztosítását és a bányatársládák reformját, stb. tárgyaló törvényeket. Ez utóbbi törvény megalkotásáig is rendeleti úton biztosítja a kormány a bányamunkások részére az 1907 : XIX. t. c.-nek megfelelő előnyöket. Ezekre vonatkozólag külön megállapodás történik. 10. A bányamunkások panaszai. A kormány hajlandó rendeletet kibocsátani, amelyben a bányamunkások szabad költözködését gátló rendszabályokat hatályon kívül helyezi. Ezzel egyidejűleg a katonai szénfelügyeleti kormánybiztosságot megszünteti. Viszont