Századok – 1950

Tanulmányok - Réti László: A Bethlen-Peyer paktum. 37

A BETHLEN—PEYER PAKTUM .81 5, Sajtószabadság, A sajtószabadság biztosítása és a cenzúra megszüntetése tárgyában * szociáldemokrata munkásság megbízottai által előterjesztett kívánságra nézve az értekezlet megállapítja, hogy a kormány a sajtócenzúrát már megszüntette ée ezzel a sajtószabadság helyreállt. 6. Amnesztia, A szociáldemokrata munkásság megbízottai előadják, hogy az általános amnesztia végrehajtása ma már politikailag annyira közszükséglet, hogy a megnyugvásnak és politikai konszolidációnak úgyszólván előfeltétele, mert e tényben kétségtelenül megnyilvánulna az államéletnek oly ténykedése, amely mindenki előtt bizonyítaná, hogy a kivételes állapotok megszűntek és visszatérés történt a normális idők rendszerére. A kormány hajlandó az előadott kívánságoknak az alábbi szövegű kőikegyelmi elhatározás útján eleget tenni: „A nemzet nyugodt fejlődése és a társadalom békéje egyaránt megkívánják, hogy a hazára annyira végzetes forradalomnak emlékei, melyeknek folytonos felidézése közéletünk gyógyulásának egyik legfőbb akadálya, feledésbe merüljenek. Ez a körülmény késztet arra, hogy határkövet állítva mult és jövő közé, a szeretet ünnepének küszöbén még egy ízben hirdessek bocsánatot. Utolsó alkalomként kívánom ezt nyújtani a forradalmakkal kapcsolatos bűncselekmények elkövetői közül azok részére, kikről feltehető, hogy okulva a meltakon, megtisztult lélekkel fogják ezentúl kivenni részüket a nemzet és a társadalom egyetemes érdemeinek békés munkálásában. Ebben a feltevésben: I. Kegyelemben részesítem azokat az egyéneket, akiket a polgári büntetőbíróság az 1918. évi október hó 31-ik napja és az 1919. évi március hó 21-ik napja között lezajlott tömegmozgalmak keretében, illetőleg azokkal kapcsolatban elkövetett vagy a 4039/1919. M. E. számú rendelet 1. §-ában megjelölt és a jelen elhatározásom kelte előtt elkövetett bűncselekmények miatt jogerős ítélettel öt évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztésbüntetésrs ítélt — kivéve, ha a magyar királyi igazságügyminiszter megállapítja, hogy az elítélt az állam és a társadalom törvényes rendjére vagy a közbiztonságra veszélyes. Ez a kegyelem kiterjed a mellékbüntetésre is, ha behajthatatlansága folytán szabadságvesztésbüntetésre kellene átváltoztatni; nem terjed, ki azonban az ítélet egyéb rendelkezéseire. II. Kegyelemben részesítem azokat az egyéneket is, akik ellen az I. pontban megjelölt valamely bűncselekmény miatt kell eljárást indítani vagy folytatni, amennyiben a cselekményre a törvény öt évet meg nem haladó szabadságvesztésbüntetést vagy csupán pénzbüntetést állapít meg — kivéve, ha a magyar királyi igazságügyminiszter megállapítja, hogy a terhelt az állam és a társadalom törvényes rendjére vagy a közbiztonságra veszélyes. Sem az I., sem a II. pont alapján nem részesülnek kegyelemben azok, akik az elítélés vagy eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény elkövetése után, vagy azt megelőző tíz éven belül nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt szabadságvesztésre jogerősen el voltak ítélve — úgyszintén azok sem, akik magukat a bűnvádi eljárás vagy a büntetés elől elvonva, külföldre távoztak. III. Végül — amennyiben különös méltánylást érdemlő körülmények őket a kivételes kegyelemre méltókká teszik — kegyelemben szándékozom részesíteni azokat az egyéneket is, akiket a polgári büntetőbíróság az I. pontban megjelölt bűncselekmények miatt öt évnél hosszabb, de tíz évet meg nem haladó szabadságvesztésbüntetésre ítélt vagy akik ellen ily bűncselekmény miatt kell eljárást indítani vagy lefolytatni, ha a cselekményre a tőrvény tíz évet meg nem haladó szabadságvesztésbüntetést állapít meg — úgyszintén az I. pontban megjelölt bűncselekmény miatt bűnvádi eljárás alá vont vagy elítélt azokat az egyéneket is, akik egyéb okból a jelen elhatározásom alapján kegyelemben nem részesülnének. 0 Száradok