Századok – 1950
Tanulmányok - Réti László: A Bethlen-Peyer paktum. 37
M" .-,","* •• '••., RÉTI i.Ásztd , •' : ;'- •;•'•:"" :V-''"' ellenvéleményt mondottak. Propper elvtárs nagyon patetikus hangon kijelentette, hogy . vállalja áz erkölcsi felelősséget mindenért, mert ő máskor is megtenné ugyanazt, ha arról van szó, hogy 1500 munkástársát kihozhatná a börtönből. De amikor arról volt szó, hogy ezzel a ténnyel meghosszabbítjuk azoknak a börtönét, akik bentmaradnak a börtönben, akkor én nem mertem volna vállalni az erkölcsi felelősséget azért a bizonyos paktumért/'7* .: :.•••'•• . ..! л j ^v.--'.-.' /'4 •'.„ Persze, a szónok nem gondolhatott arra a kéteségtelen tényre, hogy Peyeiéknek a bentmaradottakért nem fájt a feje, sőt örültek annak, hogy bentmaradtak, mert hiszen ezek túlnyomórészt kommunisták voltak. Mikó István székesfehérvári küldött kijelentette: ' '/'.' ' : ; „Mellékes, hogy engem hogyan fognak terrorizálni vagy vádolni egyes elvtársak, de,meg kell látni, hogy abban a megyében, ahova én való vagyok, rosszalásukat fejezik fci az elvtársak a pártnak azon a ténykedésén, hogy paktumot kötött a kormánnyal és azt még a mai napig sem hozta nyilvánosságra és még a kongresszus elé sem hozta, hogy ; Jégalább á küldöttek tudomást szerezzenek arról a paktumról.''7 7 Minderre az előadó Farkas István, a paktum egyik aláírója, így merészelt válaszolni:- 1 . - " '/•" rí .-,! " : . „Azt mondani a Bethlen-tárgyalásokra, hogy ezzel befolyásolták a pártot és mi lekötöttük magunkat... ezt nem tudom megérteni. Nem tudom, hogy milyen adatokbál indulnak ki, miből következtetik ezt, mert ez nem volt paktum."7 8 1923 végén és 1924 elején az ellenzéki mozgalom nagy lendületet vett a szociáldemokrata pártban. A paktum mind jobban látható „eredményei", a szociáldemokrata parlamenti frakció gyalázatos magatartása, szoros együttműködése a burzsoáziával, mindjobban felnyitották a munkásság szemét és az ellenállást ezzel a politikával szemben mind határozottabbá, mind tudatosabbá tették. Az ellenzéki mozgalom erejének, célkitűzéseinek, tömegbefolyásának különösen jelentős megnyilvánulása volt az ellenzék fellépése szociáldemokrata párt 1924 áprilisi XXII. kongresszusán. Ezen a kongresszuson is egymásután szólaftak fel az ellenzék küldöttei-, köztük sok vidéki és számon kérték л szociáldemokrata vezérektől áruló politikájukat. Propper, Peyer és Farkas megint a tőlük megszokott durvasággal és demagógiával igyekeztek lehengerelni és megfélemlíteni az ellenzéket. Propper például „megfeledkezve" arról, hogy az általa is aláírt paktum megtiltja a földmunkások szervezését, ezt mondotta: „El kell ismerni, hogy a földmunkások szervezése nehézségekbe ütközik ... A szociáldemokrata párt, amennyire én emlékszem, soha, egyetlen pillanatig ezt a kérdést iiém hanyagolta el."" ' t : -X'sÍ' " :.'• ~ - ; j ••• V- ••'. '• *• • És ha már benne volt a tagadásban, merész lendülettel így folytatta: „Beszélnek paktumról és itt én egészen kényelmes álláspontra helyezkedhetnék. Ezt a kérdést a tavalyi kongresszuson letárgyaltuk, megvitattuk és a tavalyi kongresszus tudomásul is vette a pártvezetőség jelentését... Én azonban nem helyezkedem erre a kényelmes álláspontra, de megint csak azt mondhatom, amit tavaly is mondottunk Igen is, történtek bizonyos megbeszélések. E megbeszélések alapján... megindult az .ellenforradalom lassú lebontása."8 0 Hasonlóképpen „foglalkozott" a paktum kérdésével Peyer is: „Arra, amiket itt elmondottak, más dolgokról, a paktumról és egyebekről, mondotta 'már az egyik elvtárs, hogy erről minden sarki kofa beszél. Igen, de csakis a sarki kofák * i ш„.<к {* ; '' I > 'g S 1 : -,- .»• и. о. ш••'"• • "A Magyarországi Szod á 1 d em ok rata Párt XXII. pártgyülésének jegyzőkönyve, M ü, o. 149. o.
