Századok – 1950
Tanulmányok - Réti László: A Bethlen-Peyer paktum. 37
A BETHLEN—PEYER PAKTUM .65 A főkapitány tehát kiállította az erkölcsi bizonyítványt Peyerék részére:/ a szociáldemokraták jó fiúk, nem vesznek részt a forradalmi szervezkedésben, „semmi közök sincs hozzá". Folytatni lehet az ellenforradalom megszilárdítására irányuló, a ,közös nagy érdeken" alapuló együttműködést, a közös harcot a munkásosztály legjobbjai, az illegálisan küzdő kommunisták ellen. Mindez kétséget kizáróan azt bizonyítja, hogy a paktumot, az adott lehetőségekhez képest, mindkét fél szigorúan betartotta. Ezért volt igaza a bécsi kapitalista újságnak, a Neue Freie Presse-nek,70 amikor évekkel később, egy új, készülő megegyezés idején, Bethlen 1921-es paktumát a burzsoá politika „egyik legsikerültebb sakkhúzásának" minősítette. Igaza volt a lényegre vonatkozólag, annak ellenére, hogy tévedésből azt írta, hogy a paktumban megállapodtak a szocialista parlamenti képviselet kérdésében is. Valójában ez nem szerepelt a paktumban. Ez azonban csak formai kérdés, mert hiszen nyilvánvaló és vitán felül áll, hogy a szociáldemokraták egész magatartása az 1922-es választásokon és ennek következtében a parlamentbe való bekerülésük, sőt annak mértéke is a paktum következménye és nyilván egy későbbi részmegállapodás eredménye. És ha a „bolsevista agitátorokat" a legjobb együttműködéssel sem sikerült kiszorítani a munkásmozgalomból, úgy ez nem Bethlen és Peyer együttműködésének hiányosságain múlott, hanem az illegális, üldözött Kommunista Párt hősies, önfeláldozó, semmiféle nehézségtől vissza nem riadó munkáján. P -V • •• 7; 4 ... [Г' •:' VL VS-Л••' •'. кЯ'-'-'Т V- ; A paktumot, annak teljes szövegét és főleg a szociáldemokrácia elvállalt áruló szerepéről szóló részét, szigorúan titokban tartották. A munkások csak annyit tudhattak meg róla, amennyit Bethlen fentebb leközölt nyilatkozata sejteni engedett. Mégis, a paktum kezdettől fogva nagy nyugtalánságott keltett az osztálytudatos dolgozók soraiban és amint mind jobban megmutatkoztak a paktum átkos hatásai a munkásság gazdasági elnyomorodásában és politikai kiszolgáltatottságában, úgy nőtt a gyanú és a jogos elkeseredés is a munkásokban a burzsoáziával kötött titkos szerződéssel iisacâixibçtù:---.:.'". . '•*'} -I-^'-?-: ' '' ' :• V ;'• i I •!• • Már a Bethlen-nyilatkozat utáni első pártnapokcn sokan elkeseredetten, szembeszálltak a szociáldemokrata vezetőknek a paktum szellemében tartott beszámolóival. Erre a sok közül csak egyetlen példát említünk, Farkas Istvánnak a győri pártnapon elmondott beszámolója körüli vitát. Erről a bécsi magyar kommunista újság így számolt be: 70 A Neue Freie Presse így írt: „Gróf Bethlen és a magyar szociáldemokrácia. Közeledési kísérletek." „... A kormány és a szociáldemokraták között jelenleg tárgyalások folynak, amelyek célja az 1921-ben gróf Bethlen miniszterelnök és a párt között kötött paktum kiépítése.'1 „...A Magyar Szociáldemokrata Párt az 1921-es választásokon újra megkezdte aktív politikai működését. Gróf Bethlen ekkor kötötte meg a párttal a sokat emlegetett paktumot, amelyben 24 szavazatot Ígért a pártnak a nemzetgyűlésben. Ennek ellenében a szocialisták kötelezték magukat, hogy a parlamentben csendes ellenzéket képeznek és támogatják a kormányt a kommunizmus elleniharcban. A szocialistákkal kötött paktum Bethlen gróf egyik legsikerültebb sakkhúzása volt. A szocialisták, akik az első nemzetgyűlésben az általános titkos választójog ellenére sem tudtak egyetlenegy helyhez sem jutni, a titkos szavazás erős korlátozása után most 24 mandátumot kaptak. Gróf Bethlen viszont a még mindig fenyegető kommunista veszély elleni harcban — amelyet eddig kizárólag a jobboldali radikális elemek vezettek •— nyert egy szocialista csapatot. A szocialisták kitartottak a paktum mellett. Segítettek a kormánynak a kommunista agitáció leküzdésében és kiszorították a gyárakból a bolsevista agitátorokat," Neue Freie Presse, Bécs, 1929 okt. 8. Kiemelések az. eredetiben. R. L. ..-.••'•!' 4 • • U ! ,' ]
