Századok – 1950

Szemle - H. Haywood: Az amerikai négerkérdés (ism. Haraszti Éva) 456

458 SZEM 1-Е Az ültetvényes földjét sajátos bérlőrcndszer segítségével egy tagban képes megműveltetni. A déli farmerek nagyobbik részének (60°/o-ának) a föld megmunkálása fejében át kell adnia munkája eredményének 1

/4-ét, 1

ls-át, felét, vagy ennél is többet. Így a föld nagy részének birtokosai nem művelik a főidet, a bérlők, akik a munka legnagyobb részét végzik, nem rendelkeznek földdel. Az ültetvényrendszer, annak középpontjában, a fekete övezetben maradt fenn leguralkodóbban és itt a legmagasabb a bérlők arányszáma is. Az egész fekete övezetbeli ültetvényrendszert a négerek munkája biztosítja elsősorban. H. Haywood idézi az ismert déli néger tudóst, A. F. Rapert, aki két tipikus fekete-övezetbeli kerület földmegoszlásáról ezeket írja: „Tíz néger paraszt közül csak egynek van saját földje és ezek közül alig a felcnek van miből megélnie ... a földnélküliség és állandó függőségi viszony a sorsa a fehér családok több mint felének és a színesek közül kilenctizedének." H. Haywood részletesen ismerteti a gyapotövezotbeli mezőgazdasági ranglétrát, amelynek legalsó fokán a mezőgazdasági munkás áll; közbülső rétegek a különböző bérlő kategóriák (készpénz, részes, feles-harmados, stb bérlő) birtokigazgató, résztulajdonos, kisfarmtulajdonos, földbirtokos, legfölső pedig a nagvültetvényes. H. Haywood könyve főleg a gyapotövezctbcli farmon lakó és nem ott lakó farmmunkásokkal foglalkozik. (E kategória a bérlőkatcgóriák legalacsonyabbikával egyenrangú.) A farmon lakó munkás, fizetésképen, lakóhelyet kap családjának és az ültetvényen levő üzletben hitelt, ami miatt sokkal magasabb árat kell fizetnie a vásárolt cikkekért. Az elszámolásnál pedig a szokásos viták a bérlő és földesúr között gyakran véres mészárlással végződnek a négerek számára. — A nem farmon lakó munkások főleg alkalmi munkások. H. Haywood táblázattal mutatja be Dél bérlőinek megoszlását. A legalacsonyabb bérlő kategória a feles-harmados bérlő, amely a „födesúr-bérlő viszony" legtipikusabb jelensége. Ebbe a kategóriába tartozik Dél bérlőinek legnagyobb fele; a négerek, akik Dél népességének több mint felét teszik ki, a feles-harmados bérlők több, mint felét alkotják. A feles-harmados bérlő a legembertelenebb körülmények közt él, földesura állapítja meg munkaidejét, családtagjai fizetés nélkül dolgoznak a földesúr számára, bérlő mivoltuk csupán formai. „A valóságban olyan munkások, akiket a termés egy részével fizetnek, akik nem rendelkeznek a modern bérlő jogaival, sem a fizetett mezőgazdasági munkásnak a jogával, hogy készpénzben kapja fizetését^ amit a szabad piacon költhet el. Á feles-harmados bérlet „szerződés", amely legtöbbször szóbeli, nem más, mint fikció és arra szolgál, hogy eltakarja a rabszolgaság formáját." (34. 1.) A feles-harmados bérlet történelmi előzményeire is utal a szerző. Délen virágzik az úgynevezett „peon-rendszer" is („rabszolgaság adósságért"). Az adósságokkal való megkötöttség eredménve a néger bérlő egyre fokozottabb eladósodása. A „faji megkülönböztetés" miatt a négerek szinte „odafagynak" a legalacsonyabb társadalmi színvonalra, földhöz jutniok oly nehéz, hogy majdnem lehetetlen, kulturális helyzetük és színvonaluk jóval a fehér munkás színvonala alatt maradt. H. Haywood idézi Lenin: „A kapitalizmus kifejlődése az Egyesült Államok mezőgazdaságában" című 1913-ban írt tanulmányának egynéhány tanulságát. Lenin megállapította, hogy „...A feles-harmados bérlet vidéke... a legnagyobb tespedés vidéke, ahol a nehezen küszködő tömegek a legnagyobb fokú degradáiásnak és elnyomásnak vannak kitéve . .. Zárkózott, kicsinyes, nyomasztó légkör, mondhatni börtön a .felszabadított' négerek számára — ez Észak-Amerika dé'i részének igazi képe." Felhívta Lenin arra a hasonlatosságra is a figyelmet, amely a déli négerek és az 1860 előtti oroszországi mezőgazdasági jobbágyok helyzete között van. A szerző a könvv egyik fejezetében lerántja a leplet a nagvtőke és az ültetvény kapcsolatáról. „Az ültetvény legfőbb kizsákmánvolója a Wall Street ... Az, Észak és Kelet körülbástyázott 'nagy pénz'-hatalma a legfőbb haszonélvezője a néger elnyomatásnak, a Délen uralkodó nyomornak és szegénységnek. A nagytőke úgv gyakorolja hatalmát, hogy az ültetvény-hitelt távolról irányítja." (49. 1.) Délnek az északi tőkével való elárasztása már a rabszolgatartó gazdasági rendszer alatt kezdődött. Akkor is, mint ma, „az ültetvényes termésének milyenségét, árát és hasznát a kapitalista piac határozata meg." A polgárháborút követő időszak jellemzője az északi kapitalisták tökéletes kizsákmányoló osztállyá való alakulása, a gazdasági és politikai hatalom kezükben való összpontosítása és a déli új ..konzervatív középosztály" kialakulása volt. Utóbbi erősen függőit a evanottermcléstől, tehát az ültetvénvrendszertő!. mivel többségük a gyapotkereskedőkből. kisgyárosokból állott. A déli konzervatív középosztály a konzervatív birtokososztállyal, az északi kapitalisták nélkülözhetetlen szövetségesévé vált, akiknek közvetlenül a "déli. nagy gyapotforrások monopolizálása és az északi textilpvárosoknak annak olcsó előállítására való biztosítása állott érdekükben. A monopolkapitalizmus