Századok – 1950

Szemle - H. Haywood: Az amerikai négerkérdés (ism. Haraszti Éva) 456

HARRY HAYWOOD: AZ AMERIKAI NÉGERKÉRDÉS (Negro Liberation. International Publishers, New York 1948.) (Bpest, Szikra, 195«. 210 I.) W. E. B. DuBois, híres amerikai néger tudósnak és Herbert Aptheker ismert haladó amerikai történésznek a négerek történetével foglalkozó munkássága után Harry Haywood érett marxista tudással, átfogó, teljes és nagyvonásokban helyes képet nyújt az amerikai hégerkérdésről. Ügy a probléma felvetésével, mint annak időbeni megjelentetésével aktuális politikai szempontból is fontos szerepe van a könyvnek. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy az amerikai monopoltőkés uralkodó osztály imperialista külpolitikájának egyre mezítelenebb és leplezetlenebb agresszivitása idején mennyire időszerű és mennyire fontos az amerikai néger-probléma bemutatása. A négerkérdés az amerikai belpolitika egyik legszégyenletesebb, legsötétebb foltja, az amerikai osztályharc szerves része. „Az amerikai négerek egész történelmük legdöntőbb elhatározása előtt állanak. A háborús áldozatok évei alatt keservesen elért eredmények kockán forognak: a Wall Street felhőkarcolói felett fenyegetően tornyosul a harmadik világháború réme" — írja bevezetésében a szerző. A négerek nagymértékben kivették részüket a fasizmus elleni harcból, nem hallgattak azokra a „szirénhangokra", melyek téves utakra igyekeztek téríteni őket. Tudták, hogy a fasizmus elleni harc és saját szabadságukért való küzdelem összefügg egymással. De harcuk már a háború folyamán is kettős harc volt: kifelé a fasizmus ellen és befelé a hazai reakció ellen. A háború vége természetszerűleg a fasizmus megsemmisítésével egyidejűleg nem az amerikai reakció felszámolását, hanem ellenkezőleg annak újjáéledését hozta meg. Az amerikai reakció új, demokráciaellenes hadjáratra készülődik a „demokrácia'' és „szabadság'' álcázott jelszavaival, annál erőteljesebben, minél nyilvánvalóbbá válik a haladó, valóban demokratikus béketábor erősödése, az imperialista elnyomás láncolatának szakadozása, és Amerikán belül a kommunista párt, a négerek s haladó amerikaiak szövetsége. A néger tömegek tisztánlátását és öntudatosodásának folyamatát meggyorsítja azon tények ismerete, hogy a legelszántabb amerikai tőkés háborús uszítók egyben az ország „legelvetemültebb négergyűlölői és a szavazati adó legmakacsabb szószólói." így lepleződnek le, s így jelentenek „szemfényvesztést és csalást" a négerek számára — utal helyesen erre a szerző — a „demokrácia" és a „szabadság" amerikai tőkés hirdetői, akik lábbal tiporják az amerikai néger állampolgárok legelemibb jogait. Természetesen a négerek közt is akadnak olyanok, akik az amerikai imperialista politikai iránynak uszályába szegődve igyekeznek a négerek jogaikért folytatott harcának élét tompítani. De nem kétséges, hogy a néger népet érdekei a világ demokratikus haladó béketáborával szorosan egybefűzik — bennük találva meg igazi szövetségeseit a közös ellenség, az amerikai imperializmus elleni harcban. „A négereknek választaniok kell. Semmiképp sem engedhetik meg, hogy felhasználják őket, mint eszközt az új fasizmus szolgálatában. A népi demokráciák oldalán működő aktív erővé kell válniok. A négerek az Egyesült Államokban már történelmileg is hatalmas haladó erőt képviselnek. Demokratikus befolyásuknak és hatalmuknak teljes súlyát latba kell vetniök az imperializmus ellen. Ha engedik, hogy az imperializmus erői győzzenek, az egyet jelent a rabszolgaság visszatérésével. A háború után egyre nvilvánvalóbbakká váltak a reakció tervei, hogy a négereket ,az őket megillető helyre szorítsák vissza." (7. 1.) A négerkérdés 15,000.000 fekete amerikainak a kérdése. Hatalmas erőt képviselnek ma az egyenlőségért folytatott küzdelmükkel és még hatalmasabb erőt képviselnek majd a jövőben, ha hatalmuk teljes súlyával, egységesen lépnek fel az amerikai reakció ellen. A négerkérdés tűzfészke Amerika úgynevezett déli fekete övezetében van. Itt van a „fertőzés fészke, melyből a négerüldözés baktériuma szétárad az egész országba.'' A fekete övezet — H. Haywood szavaival — egy, a tizenkét déli álla-