Századok – 1950

Szemle - Jacques Nathan: Bulgarszkogo vazrozsdone (ism. Perényi József) 442

Жак Нат§н, БОЛГАРСКОЕ ВОЗРОЖДЕНИЕ (Zsak Natan: A bolgár megújhodás.) Szófia, 1950. 447. 1. 5. kiad. Az újkorral foglalkozó történetírás közkedvelt terminusa a „bolgár megújhodás". Hogy pontosan melyik korszakot kell alatta érteni, arra nézve a vélemények erősen különböztek. A bolgár polgári történészek általában а XVIII. század második felében látják a korszak kezdetét és Bulgáriának az évszázados török iga alól való felszabadulásával, 1878-al zárják le. De szép számmal akadtak kutatók, akik időben még előbbre visszanyúltak és a korszakot az első világháborúval kívánták befejezni. Még inkább áll ez a bizonytalanság a „bolgár megújhodás" tartalmának meghatározásával kapcsolatban. A polgári történészek általában egy szellemi megmozdulást, kulturális újjászületést értenek alatta, mely végeredményben a bolgár nép öntudatának újraéledéséhez és ezen keresztül először a bolgár nemzeti egyház, majd a független bolgár állam megteremtéséhez vezetett. A kultura területén mutatkozó jelenségekből indulnak tehát ki (az egész mozgalmat pl. Paiszij 1762-ben megjelent bolgár történetével indítják el), mélyebbre nem hatolnak, a külföldi hatásokat túlbecsülik és eszükbe sem jut az okokat a termelésben, a társadalom szerkezetében beállott változásokban keresni. Osztályharcról pedig szó sem esik, a bolgár népet teljesen egységesen mutatják be a török elnyomók ellen vívött küzdelmében. Az egyetlen kivétel talán Ív. T. Sismanov, nagynevű pozitivista bolgár történész, aki az olasz renaissance analógiájából kiindulva egyenesen kimondja, hogy a bolgár megújhodás alapjait is a gazdasági életben végbemenő gyorsütemű fejlődésben kell keresni, melynek lényege a természeti gazdaságról a pénzgazdaságra való átmenet. Teljes egészében azonban még ezt a megállapítást sem sikerült érvényre juttatnia kutatásaiban. Mindez természetesen nem csodálatos, hanem természetes jelenség. Pedig a bolgár történészeknek rendelkezésére állt ekkor már O. Blagoevnek, a tudományos szocializmus első bulgáriai képviselőjének analízise e korra vonatkozólag.1 D. Blagoev megállapította, hogy a bolgár megújhodás lényege az árutermelésre való áttérés és ezzel kapcsolatban a kialakuló burzsoázia nemzeti függetlenségi harca. Ugyanakkor a bolgár társadalmon belül éles osztályharc folyik. Ezeket az alapvető tételeket fejleszti tovább Zsak Natan. ismertetett munkájában. Hatalmas forrás- és irodalmi anyagra támaszkodva szembeszáll a polgári történészek felületes és legtöbbször reakciós politikai nézeteket támogató állításaival. „Bolgár megújhodás alatt azt a társadalmi-gazdasági folyamatot kell érteni, amely a XVIII. század végén és a XIX. század első felében indul meg, amelynek tartalma az országnak a török feudalizmus bilincseitől való megszabadulása, formája pedig a bolgár nép nemzeti, kulturális, stb. felszabadító harca . . ." „A békés kulturális forradalom idővel, amikor a feltételek erre megértek, átnő a néptömegek fegyveres forradalmába, amelynek koronája a nagyszerű áprilisi hősköltemény. A kompromisszumok nélküli fegyveres forradalom a bolgár megújhodás korának tetőpontja és Bulgária felszabadítása lezárja a bolgár nép történetének ezt a nagy korszakát." E meghatározások és további kiegészítések után Natan rátér a megújhodási mozgalmakat meghatározó döntő tényezők ismertetésére. Elsősorban a gazdasági viszonyokat veszi vizsgálat alá és megrajzolja azt a folyamatot, amelynek eredményeképpen a zárt, természeti gazdaság kereteit szétfeszíti az árutermelés és a pénzgazdálkodás. A török birodalomban a XIX. század elején a szultán felszámolja a szeparatizmust. Bizonyos mértékű centralizáció jön létre, ami az államélet különféle területein végrehajtott reformokkal együtt meggyorsítja a kapitalizmus irányába tartó fejlődést. A hadsereg és a nagy fogyasztó centrumok szükségletei a juhtenyésztés kiterjesztéséhez vezetnek, ez pedig lehetővé teszi a speciális bolgár iparok, az abaposztó- és a paszománygyártás kézműves és manufakturális fejlesztését, A bolgár városokban kiala» kul egy iparos és kereskedő-réteg, amely egyre gyarapszik, üzletileg behálózza a hatalmas területű török birodalmat, sőt már exportra is dolgozik Ausztria és Oroszország 1 Принос към историята на социализма в България. (Adalékok a szocializmus történetéhez Bulgáriában.) Szófia, 1906.