Századok – 1950
Tanulmányok - Kovács Endre: Bem József és a magyar szabadságharc. 1
28 KOVÁCS EN DBF. seknek bizonyultak. A több oldalról előretörő nagyszámú ellenség arra kényszerítette, hogy egyszerre több helyen vegye fel a harcot, ami a meglévő erők nagyfokú szétaprózódásához vezetett. A magyar fegyveres erők szét voltak szórvá Erdély egész területén. Bemnek egyidejűleg kellett helytállnia a keletről és délről előrenyomuló cári csapatok ellen. És ezek az erők számban és fegyvezetben messze túlszárnyalták az ő seregét. Lüdersnek egymagában 28 ezer katonája volt, Erdélyben Clam vezetése alatt egy 10 ezres osztrák sereg tartózkodott, északról Grotenhjelm serege közeledett, mely Urbán ezredes hadseregével együtt 3 ezer osztrákot és 10 ezer oroszt számlált.7 9 Bem nyári hadserege — Gyalókaynak az erdélyi fővezérség írásai alapján készített kimutatása szerint8 0 — 38781 emberből állott. Am, ha a csapatok minőségét és felszerelését nézzük, a gyalogság 15°/o-a, a lovasság 16°/o-a hasznavehetetlen volt. A cári csapatok betörésekor Bem az erdélyi hadseregnek ' csak a felével rendelkezett, amiben a magyar kormány is hibás volt, mert nem gondoskodott kellő körültekintéssel az erdélyi hadseregek felfegyver, zéséről. A székely zászlóaljaknak alig jutott valamirevaló puska. Hiány volt tisztekben is. A megsérült Czetz nem vett részt a nyári hadjáratban s így a megsokasodott támadók ellen, a legnehezebb körülmények közt mindem hadműveleti intézkedés Bemre magára várt. Döntő stratégiai sikerre nem lehetett számítani. Bevált taktikáját alkalmazta tehát a számbelileg túlsúlyban lévő cári seregek ellen. Gyorsan, meglepően végrehajtott sakkhúz ás otkkal iparkodott az ellenfél számításait megzavarni, igyekezett kihasználni a másik fél balfogásait és a maga akaratát rákényszeríteni az ellenfélre. Meggyőződése volt, hogy sem az osztrák, sem a cári parancsnokság nem szívesen vállalkozik támadó hadműveletekre; mindkettő túlságosan óvatos, nem szívesen kockáztat. Ha tehát az ellenséget sikerül meglepnie, ez már egymagában fél siker. Persze Bem gyors, mozgó támadása nem annyit jelentett, hogy fejjel rohant a falnak. Nem tett fel semmit egy kockára. „Balsiker az ő közvetlen vezetése alatt az erdélyi hadseregnek mindig csak egy részét — a vízaknai, a segesvári és a nagycsűri ütközeteket leszámítva — azt sem döntően érte, mert máskor mindig talált utat és módot, hogy a teljes vereséget valami ügyes sakkhúzással kikerülje."8 1 Hozzátartozott ehhez a hadvezetéshez az ellenség szakadatlan üldözése,8 2 a három fegyvernem együttes alkalmazása, a fennálló viszonyokhoz való gyors alkalmazkodás, a hadihelyzet helyes felismerése és az ágyúharcnak az a módja, amely kivált válságos körülmények közt, mindjárt a harc kezdetén, valamennyi ágyút egy tömegben vitt bele a harcba. Így a tüzérség egyszerre lépvén akcióba, hatalmas pusztító hatást gyakorolt az ellenség soraira. Visszavonulás esetén pedig a tüzérségnek az utolsó pillanatig a helyén kellett maradnia. Ilyenkor maga Bem is ott maradt az ágyúi mellett és személyi példamutatásával lelkesítette katonáit. „A kivívott győzelmet mindig végsőkig kiaknázta, üldözve és megsemmisítve az ellenséget. Még meghátrálás, kényszervisszavonulás esetén is kereste és rendesen megtalálta a módját annak, hogy az ellenség erejét gyengítse."6 3 Bem hősi példamutatása az erdélyi harcok idején, a szabadságharc legdicsőbb hagyományaiihoz tartozik. Nem ismerve fáradságot, nem tudva, mi a csüggedés és kishitűség, valóban azzá a fegyelmező, összetartó erővé tudott 79 Averbuh: Carszkaja intervencija .. . 150. 1. 80 Gyalókay Jenő: Bem. Magyar Katonai Közlöny 1922. 628—29. 1. 81 Gyalókay Jenő: Az erdélyi hadjárat 1849 nyarán. 44. 1. 82 ,;Jedes besondere Armeekorps muss die feindlichen Truppen necken, beunruhigen und angreifen überall \fo man sie findet, ohne einen Augenblick Ruhe zu lassen." Honvéd 1849: 163. sz. 85 Andies Erzsébet i; m.
