Századok – 1950

Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235

298 MÉREI G YUL\ félbeszakítása a gazdaság természete vagy az alkalmazása célja szerint lehe­tetlen (pl. csősz, fejős, vadőr, pásztor, stb.). „Hozzá is teszi ehhez a ponthoz Illyés Gyula, hogy a vasárnapi munkaszünet így alig vonatkozik valakire."4 A törvényjavaslat országgyűlési tárgyalásán elhangzott beszédek pedig világosan mutatják, mennyire nem őszintén, belső meggyőződésből viselték szívükön a papok a „lelkek üdvösségét", ahogyan hirdetni szokták, mert a fenti rendelkezés ellen egy hang sem emelkedett. Molnár János komáromi plébános, a katolikus néppárt tagja, felszólalásában egy állítólag egyházi eredetű mondást idéz: „Herrendienst geht vor Gottestdienst" és így indokolja a vasárnapi munkaszünet korlátozásáról szóló javaslat támogató szónok­latát.227 A munkaidőre vonatkozóan a vidék szokása az uralkodó a törvény sze­rint, tehát mi sem állja útját a cseléd agyondolgoztatásának. Egészen jobbágyi viszonyokra emlékeztető módon köti meg a törvény a cseléd mozgási szabadságát. „A cselédnek sem ünnep-, sem vasárnapokon, annál kevésbbé munkanapokon szolgálati helyéről engedelem nélkül távoznia nem szabad." Külön tanulmányt igényelne a három cselédtörvény (1876, 1898, 1907) összehasonlítása abból a szempontból, hogy szorítja ki a mezőgazdasági mun­kásságnak a kapitalizmus fejlődésével együtt egyre élesedő osztályharca a feudális maradványokat a munkaviszonyból és ugyanekkor, hogyan válaszol az élesedő harcra egyre erélyesebb megkötésekkel az uralkodóosztály. Hogyan iparkodik minden erejével meggátolni az osztályharc, a munkásmozgalom egyre nagyobb méretekben való kibontakozását és ennek érdekében hogyart mozgósítja a feudális jellegű függési kötelékek fenntartásától kezdve a gazda­ságon kívüli kényszer legbrutálisabb alkalmazásáig, a szervezkedés és ellen­állás minden megnyilvánulásának, bebörtönzés fenyegetésével vagy bebör­tönzéssel való elfojtásáig, az összes elnyomó szerveket és eszközöket. Még az egyáltalán nem forradalmi szociáldemokratizmus is pánikszerű félelmet ébreszt bennük. A törvényjavaslat tárgyalása során a szónokok többet beszél­nek „a szociáldemokrata veszélyről" és az ellene való védekezés szükségessé­géről a szóbanforgó törvényjavaslat segítségével is, mint magának a javas-­latnak egyes konkrétumairól.22 8 Az 1912-es tömegmegmozdulások is világosan megmutatták, hogy szuro­nyokra ülni,, a dolgozó tömegek elleni erőszakkal tartós eredményt elérni nem lehet, mert a tömegek forradalmi megmozdulásai áttörik az osztályharc elé állított korlátokat, míg végül, ha a munkásosztály igazi pártja, élcsapata megszületett, az általa helyesen vezetett forradalom a kizsákmányoló osztá­lyokkal együtt elsöpri erőszakszerveiket, törvényeiket, tehát a munkásság felszabadulása elé gördített összes akadályokat is. MÉREi GYULA 228 Illyés: i. m. 127. I. 327 Napló IX. k. 157. s köv. 1. (Giesswein Sándor beszéde), 233. s köv. 1. (Csernoch János beszéde), 421. 1. (Molnár János beszéde). 228 Az 1906. évi május hó 19-ére hirdetett országgyűlés nyomtatványai, Képviselő­ház. Napló IX. kötet, pl. 128. s köv. 1. (Bernát István előadói beszéde), 157. s köv. L (Giesswein), 191. s köv. 1. (Buday Barna).

Next

/
Oldalképek
Tartalom