Századok – 1950
Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235
A DAI íKOK A MEZŐGAZDASÁG KAPITALISTA FEJLŐDÉSÉHEZ 295 kellő tartaléksereg álljon rendelkezésre. Minthogy azonban sok volt a munkanélküli, újra megkezdték az állami munkákat.22 0 A csendőri és rendészeti rendszabályok, törvény és sztrájktörő intézkedések egyidőre hullámvölgybe juttatták a földmunkásmozgalmat. A lapbetiltások, egyesületek feloszlatása, gyűléstilalom, vezetők elfogása és bebörtönzése erősen visszavetik a mozgalmat, amely újabb lendületre 1905—1907 között kap, az első orosz polgári forradalom idején, amikor a magyar és osztrák uralkodóosztályok között átmenetileg megbomlott összhang teremtette forradalmi helyzetben a földnélküliség és a feudális maradványokkal agyonterhelt munkavállalási feltételek a tömegek forradalmiságát ismét sorozatos megmozdulásokban juttatta felszínre. 1906-ban az aratósztrájkokon való részvétel miatt 698 embert ítéltek el 6741 napra. Az 1906-os aratósztrájkok miatt 1907 folyamán 5000 embert ítéltek el kisebb-nagyobb büntetésre. Mindezek nem tudják lecsillapítani a mozgalmakat, amelyek 1907-ben is tovább folynak, hogy azután elcsitulva, a munkásmozgalom újabb fellendülése idején, 1912-ben, aratósztrájkok hatalmas hullámával árasszák el ismét az országot. Az időpontok pontosan egyeznek az orosz munkásmozgalom forradalmi időpontjaival, illetve a1 mozgalom új fellendülésének dátumával. Még teljesen kikutatatlan és felderítésre vár, hogy milyen összefüggés volt az orosz és a magyar munkásosztály harcai között. Egy azonban tény. A dolgozó parasztság is, a munkásság tömege is, fokozódó nyomora következtében forradalmivá lett. A munkásság pártájának feladata lett volna, hogy betöltse az élcsapat szerepét és a sok esetben ösztönös megmozdulások élére állva, tudatos, határozott célkitűzések által vezetett nemzeti felszabadító és antifeudális feladatok megoldására hivatott forradalmi harcba vigye a tömegeket. A magyarországi szociáldemokrata párt azonban a munkásosztály forradalmi élcsapatának, forradalmi pártjának szerepét betölteni most sem tudta. Nem értette meg a munkás-paraszt szövetség jelentőségét. Az osztályharcot gazdasági és politikai érdekvédelemre korlátozta. Feladta a munkásság forradalmi vezető szerepét és fel sem vetette a forradalom sajátos magyarországi nemzeti feltételeinek vizsgálatát. A magyar nagybirtokos-osztály és az osztrák nagyburzsoázia között az 1900-as években különösen kiélesedett ellentét nagyobb szabadságot biztosított a munkásságnak. Eme mozgási szabadságadta lehetőséget azonban a szociáldemokrata párt nem használta ki és munkásságát a szakszervezetekre és a választójogi küzdelemre összpontosította. Egyre távolabb került a parasztság problémáinak és a földkérdésnek a megértésétől. Lemondott a parasztság forradalmi mozgósításáról. Egyre merevebben fordult szembe a paraszti tömegek kettős követelésével, a földosztással és a szabadságot jelentő feudális maradványok felszámolásának problémájával. Ezeknek a törekvéseknek támogatása a munkásosztály részéről a parasztságot a munkásosztály mögé állíthatta volna a Habsburg elnyomók és a félfeudális nagybirtok ellen vívandó forradalmi harcban, amely Í905—1906-ban időszerű volt. Ezt a lehetőséget az opportunizmus mocsarába süllyedt szociáldemokrata párt elmulasztotta és nem tudatosította a parasztság tömegeiben, hogy a nagybirtok fojtogató öleléséből és az ezzel járó feltartóztathatatlan elnyomorodásból, a szolgaságból csak egyetlen út vezethet ki, amely egyben földhöz is juttatja a felszabadított parasztságot, szövetség a munkásosztállyal és annak vezetése alatt megvívott forradalom, amely elsöpri a nagybirtokot a feudalizmus maradványaival együtt úgy, hogy egyben előkészíti az utat a kapitalizmus felszámolása és a szocializmus megvalósítása felé is. A kapitalizmus a magyar mezőtfazdaságba a 19. sz. utolsó és a 20. sz. első évtizedeinek mozgalmai közötti időben még sokkal erőteljesebben behatolt, mint addig. Ennek megfelelően élesedett a mezőgazdasági munkásság osztályharca is és ezzel párhuzamosan a feudális munkafeltételek is egyre kisebb 820 Takács: i. m. 66. 1.