Századok – 1950
Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235
294 MÉH EI GYULA jesen a feudális világra emlékezteti az is, hogy a főszolgabíró szabja ki az ítéleteket a földesúrral szemben, aki amikor a bajok kivizsgálására kiszáll, a földesúrnál eszik, nála lakik és így nein tehető fel, hogy majd a munkások érdekeit fogja védeni. Ismer olyan járást, ahol a főszolgabírót aratás előtt kihívják az uraság földjére és felszólítják, hogy a legjobb táblákból válasszon ki 10 holdat és annak termését neki adják. A másodfokú bíróság pedig a nagybirtok képviselőiből, illetve olyan hivatalnokokból áll, akik ezekkel közvetlenül kapcsolatban élnek és így nem függetlenek. A másik haladó szellemben felszólaló képviselő Visontai Soma, aki hasonlóan éles kritikája után többek között elmondja; hogy ha a munkaadó belátásától teszik függővé, hogy a munkást lecsukják-e vagy sem, (69. §), ez a „pallosjognak vagy az úriszéki jognak, vagy nem tudom micsoda középkor! jognak olyan intézkedése, amely a modern század felfogásával nem egyeztethető össze". Ehhez a szakaszhoz még egy újat kellett volna hozzáadni, hogy ezen törvényjavaslattal egyszersmind biztosíttatik a földesurak számára a munkásnőkkel szemben a jus primae noctis.'" 21 ® A haladó polgári felfogás képviselői ütköznek meg itt a feudalizmussal olyan parlamentben, ahol a burzsoáziával szövetséges feudalizmus képviselői korlátlanul uralkodnak. A gazdaságon kívüli kényszer minden eszköze, a feudalizmus személyes függőségi viszonyának további megszilárdítása és kiépítése jellemzi ezt a törvényt. Szentesíti a földesurak fokozódó kizsákmányolását, amellyel az agrárválság ideje óta még a korábbinál is szorultabb helyzetbe került paraszti tömegeket gyötrik és kínozzák a magyar mezőgazdaságnak a kapitalizmus porosz útján haladó fejlődése során. Az uralkodó oszrtály azonban nem elégedett meg a törvényes intézkedésekkel, hanem más eszközökkel is megpróbálta leszerelni a munkásmozgalmat. A vallás, a tömegek ópiumának eszközéhez próbált folyamodni és a papokon, tanítókon keresztül szerette volna befolyásolni a tömegeket, leszerelni osztályharcukat. Ezért a parlamentben a katolikus néppárt képviselői, jórészt papok, nagybirtokosok és lakájaik, a vallásosság terjesztését követelik, mint a szocialista mozgalom terjedésének ellenszerét. Keresztényszocializmust hirdetnek a szocializmussal szemben és élesen elítélik a kormánypárt vallástalan politikáját, felhánytorgatva neki az egyházpolitikai törvényeket.217 Az úri osztály nagyon jól tisztában volt a vallásnak a tömegekre gyakorolt befolyásával és a papok, főleg az alsópapság szerepével a tömegek megnyerése terén. Éppen ezért a földbirtokososztály egyik képviselője, Ecsery Lajos, keservesen panaszkodott könyvében, hogy az alföldi nagyvárosokban „sem a hatóság, sem a lelkészek, tanítók s mások, kik a népre befolyást gyakorolni hivatván, a munkásnép túl nagy száma miatt azzal bizalmas összeköttetést fenn nem tarthatják".tis A kormány még további intézkedésekkel is megpróbálta ellensúlyozni a munkásmozgalmat. A belügyminiszter biztosította a sztrájktörők védelmét. A mezőhegyesi állami birtokra a Felvidékről munkástartalékokat hozatott és ott foglalkoztatta őket addig, amíg esetleg valahol aratósztrájk miatt szükség lehet rájuk. Elrendelte továbbá a földművelésügyi miniszter azt is, hogy az erdőkincstári famunkásokat táviratra Mezőhegyesre szállítsák. Az igazságügyminiszter felajánlotta, hogy szükség esetén a foglyokat is rendelkezésre bocsátja.21 9 Az 1898. évi II. tc. után az aratás rendben ment, mert a kormány már hónapokkal az aratás előtt megszüntetett minden állami munkát, hogy 218 Az 1896. évi országgyűlés. Irományok, X. kötet. 271. sz. (Javaslat és indokolás.) Napló X. kötet, 294. (Szili., 304. (Kristóffy), 306—307. (Makfalvai), 307—315. (Sima), 517 Pl. Páder Rezső beszéde, Napló X. kötet, 297—299. 1. ,1S Ecsery: i. m. 98. 1. 518 Takács: i. m. 52—53. 1.