Századok – 1950

Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235

A DAI íKOK A MEZŐGAZDASÁG KAPITALISTA FEJLŐDÉSÉHEZ 293 törvényjavaslat, sem annak indokolása, sem az előadó nem tudja letagadni, hogy az ingyenmunka valóban létezik és hogy а fokozott kizsákmányolás eszköze. Viszont nem hajlandó megszüntetni ezt a feudális maradványt, mivel „ezek a munkák a gazdasági élet keretében szorosan vannak beállítva és így nem is nélkülözhetők". Nem tudja és nem is akarja elhatárolni, hol van ennek a munkának a jogossága és az uzsora elkezdésének a határa és ezért mindkét fél szabad megegyezésére kívánja bízni a szerződéskötést. És ha a munkások ingyenmunkát vállalnak, azt megtiltani nem lehet. Jellemző ez arra, hogy a birtokos osztály minden kapitalista fejlődés ellenére is, mennyire össze volt nőve még a feudalizmussal és egyben bizonyítéka annak is, mennyire szükséges volt a nagybirtokrendszer felszámolása, a birtokososztály hatalmának szétzúzása ahhoz, hogy a feudalizmust végleg ki lehessen törölni a parasztság kizsákmányolási formái közül. A törvényjavaslat vitája során Kristóffy József, az egyik felszólaló, hozzászólásában pontosan kifejtette az egész uralkodóosztály nézeteit. Nem maga a tény, a feudális kizsákmányolás az, amit orvosolni akarnak, hanem csak annak fokozása, az a mérték, amelyet már ők is kénytelenek uzsorának nevezni. A bajt tehát tüneti kezeléssel akarják orvosolni és a kizsákmányoltak egyidejű gúzsbakötésével, emberi szabadságjogainak teljes elvételével, nem pedig gyökeres beavatkozással. Kristóffy természetesen tényként állapítja meg, hogy az ingyenmunkák „az ország különböző vidékein dívó patriarchális gazdasági rendszernek egyik alapfeltételét képezi". Nem is ezek ellen emel ő szót — mint mondja, — „hanem azon emberietlen eljárás ellen, amelynél fogva az Alföldön a munkásnép a feles és harmados tengeri művelésnél kényszerhelyzeténél fogva oly mértékű mellékszolgáltatásokat kénytelen teljesíteni, hogy az általa elvitt feles és harmados tengeri értéke a teljesített mellékszolgáltatások értékének megfelel... Az Alföld számos bérleti és paraszti gazdaságában a kukorica feles és harmados, kényszerhelyzeténél fogva annyit fizet pénzben, csirkében, tojásban, robotban, sőt fehérneműben is a munkaadónak, hogy a munkájával kiérdemelt termék értékét a munkaadótól újból megvásárolhatja." A már fentebb említett adatok, amelyek bemutatták, hogy a paraszt többnyire ráfizetett a részes művelésre, igazolják ezt az állítást. — Ugyanez a tüneti kezelés jellemzi a törvényjavaslatnak, majd törvénynek és a felszólalásoknak azt a részét is, amelyek az ú. n. truck-rendszer eltörlését követelik. Az olyan kritikai hang, mint a polgári álláspontot képviselő Sima Ferencé, elvész az együttérző reakciós felszólalások tengerében. Sima ugyanis élesen bírálta a javaslatot. Elmondta, hogy ezt a törvényjavaslatot „oly szellem lengi által, aminőben a 15. században a pórlázadás után volt szabad gondolkodni, sőt még a jobbágykorszakban is unikumot... képezne." Ennek a törvényjavaslatnak a rendelkezéseit csak osztályparlament fogadhatja el. Az előtte szóló beszédei és az előadói beszéd „nyilt megszégyenítése, megalázása és meggyalázása az egész 1848-i eseményeknek és ezen korszak szellemének". Ebben a törvényben ő „csak a jobbágyi korszak szellemét, a régi földesúri világot" látja életrekelni. Az alföldi munkásmozgalmat nem lehet puszta izgató tevékenységre visszavezetni, mert „az alföldi munkásnépet nem lehet puszta szóval lábra kelteni, de lábra kél, mert lábra kell kelnie, mert az ínség kopogtat ajtaján". A munkásmozgalmakat szuronnyal és börtönnel leszerelni nem lehet. Ez a javaslat visszaállítja a 48-as törvények által eltörölt jobbágyságot és „újabb földesúri osztályt fog teremteni ez a törvény és robotos osztályt és jobbágyat, amint az volt 1848. előtt". „A törvény alkotása arra az időre emlékeztet engem... a földesúr huszárja hajtotta ki a jobbágyot, hogy szántson, vessen, arasson." Régebben ez kivihető volt, de a 19. században a munkás már politikai jogokat is követel és „szuronnyal aratókat csinálni nem tudnak". Tel-