Századok – 1950
Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235
292 MÉH EI GYULA nak onnan és ezt a munkaadó kérelmére a községi elöljáróság kényszereszközökkel nem akadályozhatta meg, akkor az elsőfokú hatóság köteles a szerződés felmutatása ellenében a munkáltató szóbeli vagy írásbeli kérelmére gondoskodni a munkásoknak a munkahelyre karhatalommal való azonnali kivezetéséről. (37. §.) Munkamegtagadás esetén azonnali eljárást kell indítani. Ha az elsőfokú hatóság a helyszínen való megjelenésben akadályoztatva van, elővezetteti a munkásokat. Az ítéletet fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végre kell hajtani. (38. §.) A napszámosokra ugyanaz vonatkozik, mint az arató, cséplő, stb. szerződésekre. Azok az összebeszélések, amelyekkel a munkások azt akarták elérni, hogy közös munkabeszüntetés által a munkaadókat magasabb bér adására kényszerítsék és általában tőlük kedvezőbb munkafeltételeket eszközöljenek ki, hatálytalanok, épp úgy, mint a sztrájktörők ellen hozott határozataik. Kihágást követ el az, aki az ilyen összebeszélések céljaira összejövetelt tart, vagy házát átengedi céljaikra, a munkást lebeszéli a munkaigazolvány váltásról, nyilvánosan földícséri a szerződésszegőt, vagy a munkaadó lakása, illetve tartózkodási helye körül csoportosulva, a munka megkezdését vagy folytatását meg akarja akadályozni. (65. §) A bebörtönzött munkást a munkáltató kérésére szabadlábra helyezhetik, ha utána folytatja a munkát és büntetése el is engedhető. (69. §) Ez a hirhedt törvény teljesen meg akarta fosztani a munkásságot a nyilt osztályharc minden lehetőségétől. Az uralkodóosztály úgy látta, hogy a földmunkásmozgalmak leszerelésére két mód van: a csendőrsortűz és a drákói szigorúságú törvény. A törvényjavaslat indokolása rámutat arra, hogy a javaslat benyújtásának oka az 1897. évi aratósztrájk sorozat volt. Céljai pusztán a munkásság megmozdulásainak meggátlása és nem a munkaviszonyok javítása. Az indokolás külön kiemeli, hogy a javaslat tartózkodik a munkabérek hivatalos megállapításától „sőt ugyanezen indokból az ú. n. discretio, ingyen munka tilalmazására nézve sem vettem fel közvetlen tiltó intézkedést. Azt, hogy a gazdasági munka teljesítésére nézve kötött szerződésben a tulajdonképpeni munkán kívül némely vidéken a munkaadók ú. n. discretiós munkát is kikötnek, nem tartom törvényhozásilag betilthatónak, egyrészről azért, mert az ú. n. descretiós munka általában a munkás megzsarolásának még nem tekinthető, s lehetetlen megvonni a határvonalat, hogy a helytelenül ingyenmunkának nevezett szolgálmány megkövetelése hol esik már túl a fizetett munkabérként megkövetelhető szolgáltatás megfelelő mértékén, másrészről azért, mert a túlcsigázott dnscretiós munka egyszerű eltiltása a helyzet anyagi megjavítását úgysem biztosíthatná, mivel ugyanis, ha ez tilalmaztatnék, akkor egyszerűen a munkabér lényeges csökkentése által kárpótolnák magukat azon egyes munkaadók, akik a munkásoknak a nagy munkakeresletből kifolyó versengését a discretiós munka igénybevételére itt-ott túlhajtva felhasználták." A javaslat szerint az ú. n. discretiós munkát maguknak a munkásoknak a versengése teremtette meg és csak a munkások magatartása szüntetheti meg, vagy korlátozhatja. Ügy véljük, hogy az uralkodó osztály álszenteskedésének bizonyítására nem kell több szót vesztegetnünk, hiszen az idézett rész mindennél világosabban beszél. A törvényjavaslat szövege további felvilágosításokat nyújt a birtokososztály szándékairól. Általában a munkaszerződéseket az elöljáróság előtt kell megkötni, de a miniszter kivételt tehet ott, „ahol a munkaadó és a munkás között a helyes és kívánatos patriarchális viszony még zavartalanul fennáll." A javaslat szerint a sztrájk egyszerűen zsarolás és ki akarja mondatni azt is, hogy ha megállapítható, hogy a munkások készakarva végzik rosszul a dolgukat, szerződésszegőnek kell őket tekinteni. A törvényjavaslat tárgyalása során az előadó kimondja, hogy a törvényjavaslat célja az, „hogy a jövőben hasonló mozgalmak, a munkásoknak a gazdákkal szemben tanúsított ellenállási lehetősége kikerültessék." Sem a