Századok – 1950
Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235
290 MÉH EI GYULA osztály helyzetén döntően javítani nem képesek, ha nincs kimondva a végcél. Csak reformista megalkuvást eredményezhet minden programm, 'amelyből hiányzik a forradalmi változtatás célkitűzése és amely opportunista módon a fennálló rend keretén belül, tehát a viszonyok gyökeres megváltoztatása nélkül akar javítani a munkásosztály helyzetén. A szociáldemokratapárt opportunista-reformista vezetése ellenére maga a szocialista mozgalom ösztönzően hatott a falu forradalmi harcaira. A falu dolgozóit szoros szálak fűzték az ipari munkássághoz, amelynek első generációja jórészt a falusi szegénység soraiból került ki. Bánffy Dezső miniszterelnöksége alatt az ipari munkásság legharcosabb elemeit vidékre toloncolták, ahol szocialista agitátorok lesznek. Munkájuk termékeny talajra talál a nagy parasztvárosok és falvak mezőgazdasági proletárjai és szegényparasztjai között. A már említett és a 80-as évek óta főleg az Alföldön elterjedt egyletek, olvasókörök a gócai a falusi dolgozók forradalmi harcainak.21 1 Az opportunista vezetés azonban útját állta a munkás-paraszt szövetség létrejöttének. Így történt azután, hogy mivel a szociáldemokratapárt vezetői a burzsoáziával való osztályegyüttműködés hívei voltak és fékezni igyekeztek a kibontakozó falusi osztályharcot, a parasztság vezetése kicsúszott a munkáspárt kezéből és a parasztság a szociáldemokratapártból kivált kispolgári forradalmár Várkonyi István és a burzsoázia ügynöke, az áruló Mezőfi Vilmos, később a kulák Achim András vezetése alá került. Hármuk közül Várkonyi pártjának célkitűzései a leghaladóbbak: radikális kispolgári demokratikus-forradalmi programmot tárnak elénk. A papi és a 100 holdon felüli birtokokat fel akarják osztani és ugyancsak kispolgári forradalmárra valló egyenlősítéssel egyformán 5 holdas parcellákban óhajtják a földnélküli parasztság tulajdonába juttatni. Ezenkívül követeli a robot eltörlését és hogy a feles- és aratómunka tisztán feles ill. részes munka legyen, mellékszolgáltatások nélkül. Földosztást hirdető programmja megragadja a kispolgári jellegű parasztságot, amelynek jelentős tömegei mögéje állnak.212 Áchim András programmjo pedig előbb csak a tízezer holdon felüli birtokokat akarta bérletbe kiosztani a földnélkülieknek, majd pártjának Várkonyiékkal való egyesülése után az 1000 holdnál nagyobbakat is bérletek formájában szándékozott a parasztság kezére juttatni.21 3 1897 februárjában Várkonyiék Ceglédre hívtak össze földmunkáskongresszust, amelyen a szociáldemokrata párt januári kongresszusával ellentétben csupa földmunkás vett részt .. Az előterjesztett javaslatok is a parasztság vágyait fejezték ki. ífj. Molnár Ferenc szentesi paraszt leszögezte, hogy a földművelőknek csak egy menekvésük van „ha felosztják a nagybirtokot és behozzák a progresszív adót." Határozati javaslatában pedig javasolta, hogy a gyűlés mondja ki „a termőföld közös birtokká változtatásának szükségességét oly módon, hogy a föld közhasználatra teremjen és a javak igazságosan osztódjanak meg. Molnár Ferenc képviselte a kongresszuson a legradikálisabb álláspontot. A többiek általában megmaradtak a robot és uzsora eltörlésének, a munkaidő mérséklésének, férfi és női munka egyenlő díjazásának követelése mellett. Sőt az egyik küldött hangsúlyozottan reformista állásponton volt, amikor a gazdasági helyzet megváltoztatását úgy kívánta elérni, hogy az „békésen és gyorsabban, osztályharc nélkül menjen végbe" és ennek érdekében pontosan a szociáldemokrata párt álláspontjának megfelelően választójogi-, sajtó és gyülekezési szabadságot, valamint szabad 211 Nagy Imre: Munkásmozgalom stb. 11—12. lap. 212 A szociáldemokrata párt, valamint Várkonyi pártja politikájának megvitatása, v. ö. Nagy Imre: Munkásmozgalom stb. 11, 27—28, 37—38. lapjait. 213 Mérei Gyula: Magyar politikai pártprogrammok 1867—1914. Bp. 1934. 222,. 234. 1.
