Századok – 1950
Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235
288 МЁЛ EI OVULA XV. Parasztmozgalmak a 19. sz. végén és a 20. sz. első évtizedeiben. A Szdp és a paraszt-kérdés A parasztság elmélyülő válsága a magárahagyott és egyre növekvő tömegű mezőgazdasági proletariátust szervezkedésre és egyre szervezettebb formában jelentkező mozgalmakra bírta. Az osztályharc, amely a kiegyezés után inkább burkolt formákban jelentkezett és tünetei a részes, arató vagy cselédmunka hanyag elvégzése voltak, ami azután éppen a nagyobb fokú rentalibiltásra törekvő nagybirtokot a válság idején fokozottabb mértékű kapitalizálásra és a bérmunka fokozottabb bevezetésére késztette, az 1890-es évektől kezdve egyre sűrűbben fellobbanó mozgalmakban jelentkezik. A mozgalmak célja kettős: a) közvetlenül sújtó terheknek, a feudális maradványoknak a megszüntetése, b) és ezzel kapcsolatban legtöbb esetben felmerül a dolgozó és agrárproletár rétegek nyomora alapvető okának, a földhiánynak a megszüntetése, a nagybirtok felosztása. Baksa Lajos, Hódmezővásárhely polgármestere 1894 május 4-én az alföldi munkáskérdés okairól a belügyminisztériumban tartott ankéton mondta el, hogy a nép földosztásról „álmodozik".Szabolcs megyében Laskodon és egyéb helyeken fellángolt mozgalmak alkalmával 1897-ben azt híresztelték, hogy a nép a földeket felosztja egymás között. Dokus Gyula, Zemplén megye akkori főjegyzője Emlékirataiban Kárász község lakosságának földosztásáról így ír: „1898 január 31-én a község lakossága felmérte a falu határát és azt egymás között papiron felosztotta, majd mintegy 250 ember felkerekedett, elindult Kisvárdára, a járási székhelyre. Ott berontottak a járásbíróság épületébe, hogy a telekkönyvek elpusztításával megpecsételjék földosztó határozatukat. Ezt azonban a csendőrségnek még idejekorán sikerült megakadályozni. A földosztó jelszavak különösen az aszszonyok felajzott képzeletét foglalkoztatták, akik azután férjeiket befolyásolva, foly/on újabb lendületet adtak a már-már ellanyhulló mozgalomnak ... Azt híresztelték, hogy jön az orosz, aki az urakat üldözi és csak a népet szereti ... Az orosz majd fegyvert ad Várkonyinak, ki a gránicon már várakozik reája.203 Lejjebb látni fogjuk, hogy Várkonyiék 1897-es kongresszusán hasonló hangok hallatszottak. A szervezkedés már 1890-ben megkezdődik és különösen a Viharsarokban nagyon erős. Először 1890 május 1-én Orosházán van véres összeütközés egy zászló miatt, amin „szabadság, testériség, egyenlőség" felírás állt és világosan kifejezte a parasztságnak 48 hagyományaihoz való ragaszkodását, összekapcsolva a munkásság nagy ünnepével. Katonasággal verik le a mozgalmat és betiltják .a munkásegyesületeket. Ekkor olvasóköröket létesítenek, amelyeket szintén betiltanak és a vezetőket lecsukják. 1891 június 21-én kezdődik el a sorozatos földmunkás megmozdulások folyamata. Kovácsházán, majd Battonyán szüntetik be a munkát a dolgozók és követelik a tengerifö'dek után szokásos uzsora, robot és egyéb szolgálmányok eltörlését.20 4 1892-ben aratósztrájkok jelzik az elégedetlenséget. 29 községben megszüntették a robotot. Egész csaták keletkeznek. A csendőrök megtiltják a közlekedést. A Szántó Kovács János és mások vezette 1894-es mozgalmak idején pedig Csongrád megyét megszállja a katonaság.20 5 Az érmihályfalvíii megmozdulással kapcsolatban 1898-ban a harmados föld után járó 203 Nagy Imre: Munkásmozgalom s „agrárszocializmus" ... stb. 33. lap. 204 Milhoffer: i. m. 291. 1. Gabona Béla: A magyarországi agrármunkás-mozgalom. 205 Mód Aladár: 400 év. V. kiadás. 177—188. 1.
