Századok – 1950
Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235
A DAI íKOK A MEZŐGAZDASÁG KAPITALISTA FEJLŐDÉSÉHEZ 287 ban. Végül a kölcsön annyira felszaporodik, hogy amikor kikapja a dohányár felét és kifizeti a kölcsönt kamatostul, /úgyszólván semmije sem marad. Mikor a dohánymunka megszűnik, elmehetne pénzt keresni, ha eleresztenék. Az alkuban ugyan benne volt, hogy odamegy dolgozni, ahová akar, de a valóságban nem így áll a dolog. Ha a majorban van munka, akkor dolgoznia ott kell, olyan fizetésért, amilyet az ispán vagy a kasznár fizet. A feleségének is kell szolgálnia 10—12 napi robotot a lakás fejében, ha pedig valamilyen oknál fogva nem mehet munkára, amikor hívják, megfizettetik vele a napszámot. így a dohánykertészek örökös adósságaik miatt annyira oda vannak kötve a helyhez, hogy bármennyire szeretnék is, nem tudják otthagyni.109 A nyírbaktai és lórántházai Podmaniczky birtok dohányosai ,a következő körülmények mellett dolgoznak: Április 1-én kaptak 10 Ft. előleget, decemberig az egész nyárra kaptak előlegre 30 Ft.-t, palántanevelésre 240 1 rozsot, 1 hold konvenciós földet és lakást, igásjószágra semmit, azt saját erejükből kell végezniök mindenhol. Ezenkívül nyári időben, minden hold föld után 3 napi uzsorát kell szolgálnia és a harmados föld után is munkaszolgálatot kell teljesíteni, ha pedig napszámra mennek, 40—50 krajcárt kapnak fizetségül.20 0 A feudális függés és munkaviszony legkülönbözőbb fajtái találhatók meg tehát a mezőgazdasági munkások viszonylatában. Ha merülnek is fel olyan kívánságok egyes polgári írók részéről, hogy töröljék el a munkaszolgáltatáson kívül a terménybérezést és térjenek rá a tiszta készpénz fizetésre, tehát a modern tőkés gazdálkodási formára, egyelőre még az a helyzet, hogy a birtokososztály többsége, ragaszkodik a félfeudális jellegű munkaviszony fenntartásához. Ennek ad hangot Milhoffer is és ugyanez a szellem érvényesül az 1898. évi II. tc. tárgpalásánál.20 1 Erről imajd még lejcbb bővebben steó lesz. A feudális maradványokkal túlterhelt kapitalizmus fejlődésének paraszti tömegeket elnyomorító hatása ellen a parasztságnak nem maradt más hátra, mint a városba menekülni, kivándorolni, vagy mozgalmak útján megkísérelni sorsának könnyítését, minthogy a munkásosztállyal való szövetségben a forradalom által való teljes felszabadulás útja a munkásosztály akkori vezetőinek hibás politikája következtében még nem nyilt meg. Nézzük meg most sorban, hogy ezeket a lehetőségeket hogyan váltotta valósággá az egyre nagyobb tömegben elproletarizálódó parasztság. A városba menekülés kétségtelenül jelentős tömegeket szívott fel. Budapest hihetetlen arányú fejlődése és a budapesti iparosodás nagy tömegeket szívott fel. Egyes vidéki városok fejlődése, ahol egyben ipari üzem is volt szintén felvett bizonyos mennyiségű munkáskezet, de már jóval kevesebbet. A kettő együtt sem volt azonban elég ahhoz, hogy a mezőgazdasági dolgozók válságát megoldja. A második út a kivándorlás. A nagybirtok fojtogató hatása az egyre romló munkaviszonyok és a csökkenő munkalehetőségek, egyre több embernek а kezébe adták a vándorbotot. Míg a mezőgazdasági válság előtt 1872-ben mindössze 1037 magyar állampolgár vándorolt ki Amerikába, 1879-ben is csak még 1518, 81-ben 6668, 83-ban 12 308, 95-ben 33 401, 1900-banll4 847, 1902-ben 171/989, 1903-ban 206'011, 1904-ben 177 156, 1905-ben 170 430, 1906-ban 194 861, 1907-ben 209174, 1910-ben 125 000, 1911-ben 64 000, 1912-ben 105 000, 1913-ban 119 ООО.202 Több mint 1 millió ember vesizi kezébe а vándorbotot, de ezzel is csak annyi érhető el, hogy az ipari tartaléksereg csökken, de az itthonmaradottak nyomora nem. 189 Földmívelők Szaklapja 1896. XI. 6. 200 Földmívelők Szaklapja, 1897. XII. 10., 3. 1. 201 Milsoffer: i. m. 49., 50. o. és Rudnai: i. m. 9., 10. és 15—16. 1: 202 Eörsi Béla: Magyar mezőgazdasági válság Bp. 1931. 45. 1. és Takács i. m. 68
