Századok – 1950
Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235
286 MÉH EI GYULA a száma meghatározott volna. Egy-egy cselédasszony 30—40 napot, néha többet is dolgozik egész éven át és nem ritka az az eset sem, hogy egy héten kétszer is munkába hajtják. A helyzetre jellemző, hogy Milhoffer, aki egyébként maga is földbirtokos volt, már humánus eljárásnak tartaná, ha a robotapokat évi 12-ben állapítanák meg.19 3 Rudnai Lajos Hont vm. gazdasági viszonyairól írván szintén beszámol arról, hogy a mezőgazdasági cseléd felesége és férj konvenciója fejében évi 25—30 napot dolgozik az év bármely időszakában a munkáltató által kijelölt napokon ingyen.10 4 Fényeslitkén a cselédek felesége „a lakásért 40, azaz negyven napot" szolgál súrolással, mosással, kendervágással.10 5 A bérek jelentős része természetbeni, ami szintén feudális maradvány. Az Alföldön egy béres fizetése az uradalomnál az 1890-es években 20 pozsonyi mérő búza, 12 mérő árpa. Kap ezenkívül 1500 négyszögöl tengeriföldet 100 négyszögöl veteményföldet, 32 kg szalonnát, 20 kg sót és 40 Ft. pénzbért. Tyúkot tarthat a saját kamrájából, de az uradalomnak minden tyúk után 5 tojást kell beadni, és 5 csirkét, de csak akkor fogadják el, ha olyanforma, mint az anyja, 1 sertés tartásuk is van, de azzal a feltétellel, hogy amikor a malacokat elválasztják, vagy a sertést, vagy a malacokat el kell adni. Mindezek fejében a béres feleségének 24 nap robotot kell szolgálnia az uradalomnál és ha betegség akadályozza meg szolgálata teljesítésében, akkor minden napért levonnak a férj béréből 40 krajcárt.19 6 Baján Láng Lázárbérlő birtokán a cselédek évi pénzbére 40 forint. Természetben kapnak 12 q, 80 kg búzát, másfél hold tengeriföldet, 200 négyszögöles veteménykertet és lakást. 3 család él egy szobában. A munkaidő három órától este tízig tart. „Ezen fizetésért még tartoznak a feleségeink а bérlőnek 12 napi robotot is szolgálni és 6 pár csirkét és 40 tojást adni,107 panaszolják a paraslztok. Bácstopolyán a földesurak 60—70 nap ingyenmunkát követeltek a cselédtől, Örkényben a konvenciós cselédek évi bére 60 véka gabona, ebből 4 véka árpa, a többi rozs, 12 kg só, 1 hold tengeriföld, 300 négyszögöles konyhakert, 1 tehéntartás, 2 sertéstartás, 20 forint lakásra, 36 forint készpénzbér összesen 151 forintos értékben. „Mint láthatjuk, ennyiből egy családot fenntartani nagyon bajos, emellett az asszonynak 12 napot kell szolgálni robotot." Vékássy Elemér óbaroki földesúr cselédsége, gyermekei, még télen is mezítláb járnak. A béres asszonyok 30—60 nap ingyen robotot szolgálnak. Cselédeit elküldi és csak azt tartja meg, aki így szól „kezeit csókolom méltóságos úr ne küldjön el". A kizsákmányolás legbrutálisabb formái mellé tehát még a lealázás különböző formái is, az emberi méltóság semmibevevése is nehezítik a cseléd sorsát. Az Eszterházyak szemesei, köcsögi, barnaháti, dalmondi, tárkányi, üregvári, kistavai, tüskei, meggyesi uradalmában a cselédek évi bére 26—32 korona, 26 mérő gabona (1 mérő jó gabona 50 kg súlyú, ők azonban csak 35 kilósat kaptak), kis veteményföld és mindennek fejében az asszonyok 16— 20 napi robotra kötelesek. Mandl szentlőrinci bérlő birtokán a cselédek hajnali 2-től este 10—11 óráig dolgoztak és az asszony vagy a gyermek évii 4 napi robotot teljesített az uraság parancsa szerint. Ha a cseléd 1 hónapnál tovább betegeskedett, családostul kidobták.198 Különleges munkástípus a dohánykertész, aki látszatra feles művelő, de valójában sokkal rosszabb feltételek között dolgozik. Tavasszal kénytelen a földesúrtól kölcsönt felvenni, hogy a föld megművelésére, dohányültetésre, munkásokat fogadhasson fel. Azután búzát vesz hitelbe a napiárnál drágáb-183 Milhoffer: i. m. 30., 31. és 54.. 55. 1. 194 Rudnay Lajos: Hont vm. gazdasági viszonyai stb. Bp. 1902. 13—18. 1. 185 I. L. B. M. ein. 1898—Illa—527— Î554. 198 Csizmadia Sándor: A földművelő munkásság helyzete és feladata. Orosháza,. 187 Földmívelők. 1897. VII. 2., 3. 1. Szemle, Baja. 198 U. ott. II. 12., 4. 1.
