Századok – 1950
Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235
A DAI íKOK A MEZŐGAZDASÁG KAPITALISTA FEJLŐDÉSÉHEZ 279 Birtokkategóriák holdanként Gazdaságok területe % Törpegazdaság 0—5 hold 1 240 5 Kisgazdaság ö —100 „ 9 861 46 Középgazdaság 100-1000 3 259 15 Nagygazdaság 1000-en felüli 6 848 32 A mellékelt táblázatból kiderül, hogy 1900-ban Magyarországon a gazdaságok 53%ának a földbirtok összes területének csak 5%-a volt a kezében. Annak ellenére, hogy a statisztikából nem derül ki a kisparaszti, középparaszti kézen levő birtok területe és %>-os aránya, úgy véljük, nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy az 5—100 hold közötti gazdaságok közül, amelyek az összes gazdaságok 45°/o-át tették ki és a földek 46°/»-át foglalták el, a túlnyomó rész a zsírosparasztság kezében volt. Még kiugróbb az 1000 holdon felüli gazdaságok szám- és területaránya közötti aránytalanság. A gazdaságok 0,7%-ának ugyanis a földterület 32°/o-a volt a kezén. Világosan kitűnik tehát, hogy a paraszti elnyomorodás alapvető oka a nagybirtok.16 1 Más forrásból származó adatok szerint a 0—5 hold közötti birtokosok száma 1,3 millió volt, összesen 1,1 millió hold terjedelmű földdel. Ugyanakkor Esterházynak 421 000 holdja, Schőnborn grófnak 226 000 hold, Koburg hercegnek 214 838 hold, Albrecht főhercegnek 157 731 holdja, Festetich Tasziló grófnak 135541 holdja volt, hogy csak a legnagyobb birtokokat említsük.16 2 A kötött birtok területe kereken 9,2 millió hold. Ennek 4,9%>-a {1,3 millió volt) egyházi, 4,7°/»-a hitbizomány.16 3 Hasonló arányokat találunk, ha megyénként nézzük a helyzetet. Csak egy példát hozunk fel ennek igazolására. Torontál megyében a törpegazdaságok száma az összes gazdaságok 48%-át tette ki 1900-ban, de a földterületnek csupán 4,5%-a volt a félproletárok kezén. A túlnyomórészt kulákgazdaságokból álló, ú. n. kisgazdaságok teszik a torontálmegyei birtokok 51°/o-át, az ő kezükben van viszont a földterület 45®/o-a. A nagybirtok az összes gazdaságok 0,l°/o-át teszi, de a földterület 32°/e-án terpeszkedik el. Ezekből az adatokból szinte kiugrik a kulákgazdaságok és a nagybirtokok túlsúlya. Meg is állapítja a Torontál megye gazdasági helyzetével foglalkozó tanulmány írója, hogy ez a két birtoktípus mutatja a legállandóbb jelleget, tehát legkevésbbé bomlik, „sőt ezek a parasztgazdaságok nagy felszívóképességéről tanúskodnak. Ezen parasztgazdaságok tulajdonosai mohó szerzési vágyaiktól hajtva a föld örök árát és bérletét hihetetlen módon felszöktetik. Egy kat. holdért, a mely örökárban 880 korona s átlagos nyersjövedelme 100—200 korona, fizetnek 50—70 korona évi bért." Az elpusztuló kisbirtokokat felszívják a nagyobbak, s a kisgazda napszámossá lesz. Ez az állapot a birtoknak örökösödés útján való elaprózása után rövid idő alatt szintén bekövetkezik.164 Rubinek Gyula, az OMGE főtitkára is leszögezi 1895-ben, hogy az utóbbi 10—15 év alatt tönkrement kisgazdák, ezeken persze az 5—20 hold közötti kis- és középparasztokat kell érteni, megfelelő munkáskontingenst szállítanak, úgyhogy nem kell munkáshiányról panaszkodni. A parasztságot a nagybirtok versenyén és a válságon 1,1 Czirbusz Géza: Magyarország a 20. évszázad elején. Bpest. 1902. 374. 1. iej Czirbusz: i. m. 373. 1. A nagybirtokosok adataira: Földművelők Szaklapja. 1897. X. 15. 2. 1. Czirbusz: i. m. 375. I. 1,4 Jeszenszky Ignácz: Torontál vármegye gazdasági monográfiája. Bp. 190-1. 14—17. 1.
