Századok – 1950
Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235
280 MÉKBI kívül a birtokososztály politikai uralmával összefüggő nagy földadó, kereseti adó, a meglehetősen nagy megyei és községi adó, az összesen 14-féle állami egyenes- és különféle címeken behajtott fogyasztási adó terheli.16 5 A gépesített, de belterjesebbé nem váló nagybirtok kevesebb munkaalkalmat nyújt. A parasztbirtokon is viszonylag kevés a munkalehetőség, mivel a gazdák, maguk és családjuk dolgoznak leginkább és csak kis részben foglalkoztatnak kizárólagosan bérmunkást. A nagybirtok kapitalizálódása és a fokozódó elszegényedés következtében a földszerzés lehetetlensége a tömegeket arra kényszerítette, hogy vagy teljesen kiszolgáltassák magukat a kizsákmányolóknak és az általuk diktált munkafeltételek mellett adják el munkaerejüket, vagy pedig arra, hogy kivándoroljanak. Szilágyi Albert hódmezővásárhelyi mezőgazdasági munkás vázolja a legjobban 1896-ban az elnyomorodott paraszti tömegek helyzetét: „Napról-napra, évről-évre rosszabbul vagyunk a megélhetéssel. Számunk gazdasági munkásoké, vagyontalanoké, rohamosan növekszik. Növekedtek a munkások szükségletei is, többet tanul, többet is tud, többet lát, eszével, szemével többet megkíván a föld népe, mint azelőtt. A munka pedig, a szegényemberek dolga kevesebb, mint volt. Ez maga is elég nagy baj, az pedig tökéletesen nyomorúságra visz bennünket, hogy minden munkabér, úgy a kubik, mint a szakmány, és a közönséges napszámbér is csaknem a felére szállott a réginek." „Mikor a tiszai védművek készültek ... még a téli fagy jószerint el sem mult, még csak imitt-amott engedett s már húshagyó kedd körül, megindult a munka. Előbb a védekezés, a gátak emelése, aztán ha áradás történt, azok helyreállítása, jó keresetet adott. 20—25 forintot könnyű volt megkeresni havonta. Ez a kereset megszűnt. Ma már közülünk csak egynéhány, az is leszállított áron talál gátmunkát. Másfelé, rneszsze ismeretlen vidékeken kllene a tavasz kezdetén kubikmunkát keresni."19 * A kizsákmányolók fel is használták a lehetőséget arra, hogy a munkások számára minél kedvezőtlenebb, tehát számukra minél olcsóbb munkafeltételeket biztosítsanak. Ha összehasonlítjuk pl. Békés megyében az 1860—1894. évi munkabéreket, azt látjuk, hogy az aratási kereset messze az 1860. évi mögött maradt.16 7 Ugyanakkor a munkáltatók a végletekig kiuzsorázzák a munkavállalókat. 40 napig terjedő ingyenmunkákat találunk aratási szerződésekben, amelyeket a paraszt télen a legnagyobb szükség és éhezés idején ír alá, hogy az előlegből el tudja magát tengetni tavaszig. Ahol nagy a munkaerőkínálat, ott nagyobb a munkauzsora is.16 8 A kapitalizálódással párhuzamos — mint már említettük — a ledolgozás! rendszer második típusának előtérbe nyomulása. „A mezőgazdasági technikában bekövetkezett különböző változások összefüggnek egymással s elkerülhetetlenül a gazdálkodás átalakulásához vezetnek." A földművelés technikájának megváltozása folytán a kapitalizmus háttérbe szorítja a ledolgozási rendszert. „Ezzel kapcsolatban különösen érdekes az a fokozatosság, amellyel ez a kiszorítás végbemegy: a gazdaság továbbra is egyesíti a ledolgozáson és a kapitalizmuson a'apuló rendszert, de a súlypont lassanként az előbbiről az utóbbira tolódik át." „A ledolgozási rendszer és a lekötöttség alapjaiból folyó munkazsarolás a „helyes" alapokra fektetett gazdaságban is megmaradt, de egyrészt már alárendelt helyet foglalt et a szabad munkával szemben, másrészt pedig, magának a ledolgozási rendszernek jellege is megváltozott; „túlnyomórészt a ledolgozás második csoportba tartozó formái maradtak meg, amelyek nem a gazda-105 Czirbusz: i. m. 432., 433. 1. Vadnai Andor: A Tiszamellékről. Tanulmány az alföldi munkáskérdésrőL Bp. 1900. 26., 27. 1. 1,7 Rubinek: i. m. 14. 1. les Bunzel Julius: Studien zur Sozial und Wirtschaftpolitik Ungarns. Leipzig. 1902. 8., 9. 1.