Századok – 1950
Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235
278 MÉRKI CiYTJLA Birtokkategória Tehénfajta Birtokkategória piros-tarka borz-deres Parasztbirtok Nagybirtok 1135 1726 1104 2181 A parasztbirtok tehát versenyképtelen a nagybirtokkal szemben, amelynek mezőgazdasági termelése a gépesítés óta bekövetkezett átlagtermésnövekedés ellenére éppúgy, mint állattenyésztése, az adiatok tanúsága szerint igen alacsony színvonalon mozgott. A gépek használata által megtakarított időt azonban csak a munka meggyorsítására és nem intenziválására használják fel. A gépesített mezőgazdaság újabb munkáskezet tesz feleslegessé és egyfelől növeli az ipari tartaléksereget, másfelől viszont hozzájárul н bérszínvonal lenyomásához, a még munkaialakalmat találók sorsának rosszabbodásához is. 1879-ben a sövényházai Tisza-gátnál ms-ként 40—50 krajcárt fizettek a kubikosnak. 1881-ben Szentesen ugyanezért a munkáért már csak 35—40 krajcár volt a bér. Az 1890-es évek vége felé 1 m® föld bére már 20—25 krajcárra zuhant, 1897-bn pedig már csak 10—12 krajcár volt. Szentesen a napi kereset 1881—82-ben 3—4 forint, 1884-ben 1.50—2 forint, 1897-ben 1.20 forint. Átlagosan azt mondhatjuk, hogy a mezőgazdasági munkások keresete a 80-as évek végén csak a fele volt a 10 év előttinek. Míg az aratómunkások régebben 10., 11., 12., részért dolgoztak, a 90-es években már általában 14., 16., részért kapnak csak aratási szerződést, de előfordult takarás 16., 18. részért is.16 0 A paraszti tömegek elnyomorodásával kapcsolatban egyre többen lesznjk képtelenek termelőeszközeik elvesztése folytán az első típusú ledolgozási munkák levégzéésre, amelyek a paraszt önálló gazdaságát, tehát még bizonyos termelőeszközök birtokát feltételezik. Egyre nagyobb lesz a föld- és egyéb termelőeszköznélküliek száma, akik már csak kezük munkáját tudják áruba bocsátani és nem képesek elvégezni a föld megszántását, vagy a termés behoidását, mert nincs igájuk. Mindennek pedig a nagybirtok óriási terjedelme és tőkésedő üzemének gyilkos versenye, továbbá a falusi burzsoázia, a kulákság kiszipolyozó tevékenysége az oka. Az alapvető azonban e korban a nagybirtok kizsákmányoló szerepe és a tőkés nagyüzem versenye az egyéni munkára alapozott kisüzemmel szemben. Ez okozza azt, hogy a parasztság a válságtól gyorsított ütemben elválik földjét*!, a földek elaprózódnak és zsírosparaszt, vagy nagybirtokos kezére jutnak. A gazdaságok száma és területe 1900-ban (Ezer hektárokban) Birtokkategóriák holdanként Gazdaságok száma % Törpegazdaság 0 — 6 hold Kisgazdaság 5 — 100 „ Középgazdaság 100 — 1000 Nagygazdaság 1000-en felüli 1 279 1 085 19 867 3 768 53 45 0,8 0,2 1,0 Rubinek Gyula: Parasztszocialízmus, Bpeet, 1895. 16., 17., 19. 1.
