Századok – 1950

Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235

250 MÉH EI GYULA tokokat kezelő osztrák nemzeti bank foglalkozott. Különösen nagy roham indult meg a kincstári uradalmakra való áttelepülésre az 1863-as aszály évében és utána. A gönci és szikszói járás lakói is át akarnak települni, mely lakosságot „az izgatók incselkedései s az ily folyamodás tételre és öszve­írás eszközlésére haszonért és kicsikart díjazás melletti sürgetésre ösztönző még jobban felfokozta — az ily izgatók ellen törvényszéki eljárások már folyamatba is tétettek" — „az ily folyamodásokra teendő vizsgálatok és tár­gyalások még inkább megerősítenék a telepítési és elvándorlási kívánságot, még más részről vágyaik elutasítása esetében a megyei tisztviselők elleni bizalmatlanságot ébresztené fel s ez az izgatók által is fokoztatnék, s ezen; által a közigazgatásnak békés és rendes folytatása nem csak szerfelett meg­nehezíttetnék, de félni lehet, ne hogy oly ingerültséget idézne elő, melynek árja talán a közbátorságot is fenyegetné" ... A főispáni helytartó éppen ezért igyekszik, hogy „a felébredett hiú reményei ezen folyamodóknak lehangol­tassék és az izgatók megfenyíttessenek." Burita, Berény, Batka Fancsal, Kiti, Szend, Gibárd, Encs abaújmegyei községek lakosai a mezőhegyesi kincstári birtokra kérik telepítésüket, 1864-ben, mivel értesültek arról, hogy a birtokot kezelő Osztrák Nemzeti Bank a telepítési rendelet alapján oda telepíteni akar. A bank azonban elhatározza, hogy többet nem telepít és az eddigi telepeket is feloszlatja.6 4 A bank szándéka csak lassan megy át a köztudatba és addig a szegény­parasztság különböző helyekről próbál elmenekülni olyan területekre, ahol földhöz juthat és megélhet. Szarvas Péter, Kolb Ádám, Rózsa Péter balmaz­újvárosi lakosok számos társukkal együtt más vidékre szeretnének áttele­pülni. Kérvényükben előadják, hogy helységük 10 000 lakost meghaladó népsségének 4 /5 része földbirtok nélkül van „mennyiben úgy a mindig növekvő államterhek ... (fedezésére), valamint saját lételünk fenntartására megkíván­tató szükségeseket is túlfeszített munkaerő kifejtése mellett, idegen határo­kon csoda magasságra csigázott haszonbérletekből kénytelenítettünk besze­rezni."6 5 Szovát község települési kérvényében szintén előadja, hogy „a lakosság száma 3150 főnyi, határa 4539 hold. Ezen földmennyiség a lakosság felerésze kezében van, akik földjeiket napszámosok igénybevétele nélkül maguk munkálják." ... a másik fele birtoktalan és más vidékeken keresi kenyerét napszámmal."6 6 Lengyel Sándor mezőtúri lakos az összes odavaló zsellérek meghatalmazottja áttelepítést kérő folyamodványában elmondja, hogy a szegénység száma megszaporodott, a város határában elég földje nincs, a férfinép kénytelen az egész országot bebarangolni, családjától távol kenyér­keresetet szerezni. 600 család megélhetéséről volt itt szó.®7 A borsodmegyei Nagymihály község lakói közül az áttelepülni kívánókról szintén megtudjuk, hogy mind legfeljebb egy házzal és pár igavonó marhával rendelkeznek.®8 Mezőkövesd lakosai az 1863. évi aszály után, amely „a legtöbb község lakosai­nak kedélyére elkeseredéssel és az általuk lakott föld termékenysége iránti kétségeskedéssel hatván" a visszaállított helytartóság szerint „alkalmat adott néhány nyugtalan kedélyű és a nép között élő egyénnek arra, hogy az 1858. év Dee. 23-án kelt legfelsőbb csász. rendeletet keresetforrásul felhasználják és e napszámból élő és általában szerényebb sorsú népet más, szerintük boldogabb 04 O. L. V. Htt. 1864—IX.—6—4412. 65 O. L. V. Htt. 1863—IX—69 270. (telepítések feliratú csomó). 46 U. ott. 1863.—31 132. 20 638 « U. ott. 1864 III -9458 17 789 63 U. ott. 1864-III . 57 990

Next

/
Oldalképek
Tartalom