Századok – 1950
Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235
A DAI íKOK A MEZŐGAZDASÁG KAPITALISTA FEJLŐDÉSÉHEZ 253 Keczerpálvágás, Karácsonymező, Kálnás, Zsálmány, Luzsánka, Matovecz, sárosmegyei községek házas és házatlan zsellérei 1862-ben úri terheik alól való mentesítésüket kérik. A vizsgálatra kiküldött alispánt a szolgabírákkal együtt ellenségesen fogadják és kijelentik, hogy „ők azon naptól kezdve az úri munkákat teljesíteni nem fogják." A hatóság erre karhatalmat kér a vizsgálat lefolytatásának biztosítására, amit meg is kapott.6 0 Gyurcsánszky Károly kolcshosszúmezői birtokos szintén karhatalommal akarta kuriális zselléreit úri munkára kényszeríteni.6 1 Putnok mezőváros több lakosa 1863-ban megtagadta a szőlődézsmát és a taksát. A mozgalmat Feledi András nevű ottani lakos I vzeti, aki kijelenti: „eddig adtam, de ezentúl nem szolgálok, sem dézsmát nem adok, bármi történjék is." Erre lefogták, mire a tömeg kiszabadítja. Többen hajlandók fizetni, le Feledi és néhány társa nem. Erre őket lefogják és átadják a kassai katonai törvényszéknek. Az így megfélemlített otthonmaradottak megfizetik a szolgáltatásokat. A parasztság elégedetlensége azonban a feudális szolgáltatások miatt -ezzel nem csillapodik le. 1863. október 19-re virradó éjjel Dapsay Gusztáv közbirtokossági igazgató udvara végén álló széna-szalmakazlat több helyen felgyújtották, 1350 q széna, 275 kereszt szalma, számos gazdasági épület, és gazdasági eszköz, valamint 20 gyümölcsfa égett le Több dézsmást gyújtogatás miatt letartóztattak.6 2 VI. A parasztság elnyomorodásának okai. — Menekülési kísérletek a válságból. , összefoglalva a parasztság elnyomorodásának okait, világos, hogy a nagybirtokok létezése kettős értelemben is rombolta a paraszti kisüzemet: 1. a nagyüzem verseny révén; 2. földrablások, valamint a paraszt földhözjutásának, terjeszkedésének meggátlása útján. Az első a kapitalizmusra, a földrablás pedig a kapitalizmust megelőző, annak előfeltételeit megteremtő • korszakra jellemző. Ezekhez járult még: 3. a jobbágyság következetlen felszámolása miatt a feudális csökevények további fennmaradása, mindenekelőtt pedig 4. a gyarmati helyzet, amely közvetlen formában a parasztságra nehezedő » különösen súlyos különböző adók, illetékek, stb. képében, közvetve pedig azáltal, hogy a belső piac korlátolt mértékű kifejlődése miatt gátolta a mezőgazdaság normális ütemű kapitalizálódását. E négy tényező együttvéve okozta a parasztság elnyomorodását. Alapvető azonban a nagybirtok létezése és a gyarmati függés volt. A parasztnak segítenie kell magán, ha nem akar a szó szoros értelmében véve elpusztulni. Ennek a legkétségbeesettebb, legvégsőbb módja, hogy másutt próbál megélni: kivándorol. Lukov és Krizse község lakóinak fele a község papjainak tanúsága szerint részben éhínség, részben a Szerbiába való tömeges kivándorlás folytán a felére csökkent.6 3 A paraszt azonban a kivándorlás eszközéhez csak legvégső esetben nyúl. Hazájában akar megélni és földet szerezni. Megkísérli, hogy telepítési akciók útján jusson földhöz. Állami telepítések és kivándorlás. 1858. december 23-án a 242. sz. birodalmi törvénylapban rendelet jelent meg, amely lehetővé teszi, hogy a felvidéki túl népes területekről telepítsenek át embereket kincstári birtokokra. Az akció lebonyolításával a kincstári bir-V. Htt. 1862—II—11—45 276. 01 V. Htt. 1863—11—11—5315. 1)2 V. Htt. 1862-11—11—65 070. 03 O. L. G. Pr. 11790. A telepítésekkel kapcsolatos összes adatokat Ledcrer Emma bocsátotta rendelkezésemre. Szívességét ezúton is megköszönöm.
