Századok – 1950
Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235
246 MÉH EI GYULA 200, 400, helyenként 600°/o-kal emelkedik a föld ára.3 1 A földbirtokosok és я parasztság felső rétege vásárol. A parasztság többségét tevő koldusszegény zsellérség és kisföldű szegényparasztság nem rendelkezik kellő anyagi eszközökkel a föld megvásárlására, s így a földért folyó vásárlási küzdelemben alul marad. Sőt a kapitalizmus behatolása folytán a gyarmati és a fennmaradó feudális kizsákmányolás terheinek „súlya alatt görnyedő paraszttömeg tönkremegy és gyakran maga is bérbe adja... földjét a „jól álló" gazdáknak. A maroknyi kisebbséget jelentő jómódú parasztok paraszti burzsoáziává fejlődnek".32 Már 1850-ből van adatunk arra, hogy ) r a jó gazdák elkezdik gyámoltalan vagy laza szomszédjaikat minden módon túlszárnyalni. Bérbe vesznek tőlük föíddarabokat, előlegekkel teszik szolgáikká ezeket, patriciátust képeznek emezekkel szemben".3 3 Ezt a tényt egyéb adatok sora bizonyítja. , i Balatonfőkajáron földeladások „az eladósodott volt úrbéresek között, gyakrabban történtek, mint a közbirtokosok között". Lepsényben a „kis házasok itt ritkán szerezhetnek földet, mert nincs pénzük". Enyingen „a múlt szűk esztendők (1850-es évek eléje) és terhes fizetések nagyon megszaporították az eladó földek számát, melyek többnyire negyedtelker«kint jőnek áruba s ismét telkes gazdák által vásároltatnak meg több gyermekeik számára; mert itt jómódú házas zsellérek nincsenek. Ezért azok nem hogy földet szerezhetnének, sőt a magokét is sűrűn adogatják".®4 Siklóson „az eladások azonban igen gyakoriak, mind a mellett kis házasok ritkán tesznek új vételt sőt régi birtokaikat leggyakrabban ők adogatják".®6 Malackán „az eladások bár gyakran fordulnak elő: de a régi kis házasok pénzetlenségök miatt birtokot nem szerezhetvén, e vidéken a napszámosok száma szaporodóban van".®6 Szegvárott a föld ára az „úrbérfelszabadulás óta az azelőtti árhoz képest ötszörösen emelkedett. Eladások igen gyérek és e két ok idézi elő, hogy zselléreknek földbirtokhoz jutni még csak kilátások sem lehet".3 7 Mezőkövesden „zsellérember nem tud földbirtokhoz jutni, sőt azok közt az elszegényedés észrevehető, időnkint szaporodik számuk".®8 Kábán „az eladás gyakori s úgylátszik a földtelen emberek száma szaporodik". Sarkadon „bár gyakran fordulnak elő eladások, a volt kis házasok nem igen szerezhetnek birtokot, azért, ámbár irtásföldek vannak kezeiken, növekszik a napszámból élők száma". Nagylakon „eladások bár gyakoriak, a volt kisházasok. nem képesek telekföldhöz jutni s a napszámosok száma szaporodik".3'' Gyulán „a kisebb paraszt földesgazdák szegényednek inkább, mintsem vagyonosodásban előrehaladnának".4 0 Bács megyében Piroson „eladás nagyon ritka: hogy pedig régi kisházas ember vett volna földet, arra mostanában példát sem lehet felhozni".4 1 ,, A nép birtoka egyes kezekbe összehalmoztatik, a köznép sebes előhaladással birtoktalanná válik."4 ® A parasztság tehetős rétegei rávetik magukat a bérelhető földekre.4 ® „A telkes gazdák még az uradalmaktól is vállalnak földet s a telkeseket sokszorosan felülmúló házas és házatlan zsellérség gyakran messze földre elmegy a sürgősb mezei munkával keresni be téli kenyerét."44 A jobbágyfelszabadítás után fokozottabb mértékben fejlődő árugazdáság, amelynek előrehaladását a mezőgazdasági konjunktúra még csak gyorsítja, 31 Galgóczy: i. m. 118., 132. 1. 32 Lenin: Agrárprogramra 13. 1. " O. L. G. 1850—8802. 34 Galgóczy 119. 1. 35 Galgóczy: i. m. 120. 1. " U. ott. 122. 1. 37 U. o. 126. 1. 38 U. ott. 128. 1. 38 Galgóczy: i. m. 130. 1. 40 U. ott. 131. 1. 41 U. ott. 132. 1. 42 Gazdasági Lapok (ezentúl G. L.) 1852. augusztus 29. A Gazdasági Lapokból származó összes adatokat Szabad György kartárs bocsátotta rendelkezésemre. Szívességét ezúton köszönöm meg. 43 Ditz Henrik: A magyar mezőgazdaság. Pest.. 1867. 84., 85. 1. 44 G. L. 1852. március 21.
