Századok – 1950
Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235
244 MÉH EI GYULA telekre jutó szolgálat. Ennek arányában teljesítenek a kisebbek.) A földesúr megválthatja a nádlási haszonvételt, akár úgy, hogy megfelelő mennyiségű nádat, vagy megfelelő területű nádast ad, vagy végül, hogy pénzt vagy egyéb egyenértéket, pl. tűzifát, legelőt ad a volt jobbágyoknak, beszámítva a jobbágyok szolgáltatásainak értékét.2 8 A szőlődézsma tekintetében is meglehetős zavarok uralkodtak. Az úrbéri pátens kimondja, hogy ha a szőlők úrbéri telek alkatrészeit képezik, akkor a jobbágy tulajdonába mennek át. Minden egyéb természetű szőlők után az eddigi szolgáltatások és adózások fennmaradnak, mindaddig, amíg ezt meg nem váltják. A földesúrtól haszonbérbe, zálogba, vagy ideiglenes szerződés mellett átvett szőlőkre ezek a rendelkezések nem érvényesek.2 1 A királyi kisebb haszonvételek közül esak a tégla-, mészégetés, kővágás, agyag- és fövényásás, a talpkereskedés és a mészárszéktartási jog gyakorlását szünteti meg a nyilt parancs, minden egyéb királyi kisebb haszonvételt fenntart.2 2 A boltnyitás jogát az 1859-es iparrendelet vonta meg a földesúrtól.2 ' IV. A „porosz út" a magyar mezőgazdaságban. Most, mielőtt még a szorosabban vett tárgyra, a mezőgazdaság munkaszervezetében észlelhető feudális maradványok ismertetésére rátérnénk, éppen a feudális maradványok fennmaradásának megmagyarázása végett és azért, hogy világosan érthetővé váljék, miért volt kénytelen a magyar agrárproletariátus és dolgozó parasztság újabb feudális kötöttségeket magára venni a kapitalizmus korában, szükségesnek látszik a paraszti elnyomorodás különféle okainak és azzal kapcsolatban természetesen a parasztság osztályharcainak rövid ismertetése is. „A magyar forradalom jobbágyfelszabadítása nem demokratikus, hanem felülről végrehajtott rendszabály volt"2 4 és így a nagybirtokkal együtt fennmaradtak a feudalizmus egyéb maradványai is. Az úrbéri pátens ezen az állapoton lényegileg nem változtatott. Ebben a tekintetben Magyarországon hasonló helyzet volt az 18ól-es oroszországi jobbágyfelszabadítás utáni állapotokhoz. Az is felülről végrehajtott rendszabály volt, azzal a lényeges különbséggel, hogy bár a tömegek alulról jövő nyomására jött létre, nem forradalmi úton született meg. Megegyezett azonban a két átalakítás abban, hogy bár mindkettő megszüntette a jobbágyságot, meghagyta a nagybirtokot és a feudalizmus egyéb csökevényeit. „A roboton alapuló gazdasági rendszert aláásta a jobbágyság megszüntetése... a parasztgazdaság elvált a földesúri gazdaságtól; a parasztnak lehetősége nyilt arra, hogy megváltás útján teljesen saját tulajdonává tegye a földet, a földesúrnak pedig arra, hogy tőkés gazdálkodásra térjen át,2 5 — írja Lenin az 1861-es reform utáni oroszországi viszonyokról. Nagyjából ez a helyzet Magyarországon is. „A második ok, amely Oroszországban a tőkés rendszerre való azonnali áttérést lehetetlenné tette, abban rejlett, hogy a régi robotrendszer csak alá volt ásva, de nem volt véglegesen megsemmisítve."2 6 A magyar viszo-20 Urb. pát. 15. §., Tóth: i. m. 102—104. 1. S1 Urb. pát. 17, 18. §., Tóth: i. m. 114. 1. 22 Urb. pát 23, 24. §., Tóth: i. m. 136, 137. 1. 23 O. L. Vhtt. 1863—IX-22—26 796. szabályok. 24 Révai József: Marxizmus, népiesség, magyarság, Bp., 1948. 97. 1. 25 Lenin: A kapitalizmus fejlődése Oroszországban. Bp. 1949. 183. 1. 2,1 Lenin: i. m. 184. 1.
