Századok – 1950
Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235
236 MÉH EI GYULA Megmutassa, hogy a parasztság egymagában felszabadulni nem képes, hanem csak a munkásosztály vezetése alatt és vele való szövetségben. Bebizonyítsa, hogy a felszabadítás csak szocialista forradalom útján lehetséges, amely előbb a nagybirtoktól és a vele kapcsolatos egyéb feudális kizsákmányolási formáktól szabadítja meg a mezőgazdasági munkásságot és a dolgozó parasztságot, majd a forradalom további fejlődése során a szocialista mezőgazdaságra való áttérés előrehaladásával együtt a még megmaradt egyetlen falusi kizsákmányoló osztály, a kulákság kizsákmányolásától is. Az alább közölt tanulmány ennek a folyamatnak csak egy kis részét, a feudális maradványoknak a magyar mezőgazdaság munkaszervezetében való továbbélését és ennek a körülménynek a mezőgazdasági munkásság és dolgozó parasztság elnyomorodására való hatását kívánja bemutatni és egyben ezen keresztül is rá akar mutatni arra, hogy mindeme terhek nyomása alól a parasztság kizsákmányoltjai csak a Vörös Hadsereg felszabadítása után a munkásosztály vezetésével és segítségével végrehajtott 1945-ös forradalom eredményéképpen szabadulhattak meg és juthattak földhöz. I. A földbirtok megoszlása. — Polarizáció. A nagybirtok és a különböző feudális maradványok lassítják a kapitalizmus behatolását a mezőgazdaságba és ezzel együtt a paraszti rétegeződést is, de annál gyötrelmesebbé és kínosabbá teszik a parasztság sorsát. A parasztságnak a jobbágyfelszabadulás után folytatott osztályharcai megértéséhez a harc gazdasági alapjainak vizsgálatából és a parasztság céljainak figyelembevételéből kell kiindulni. A vizsgálódás alapja a birtokstatisztika, amelynek adataiból világosan kiderül, miért is folyik a harc? 1848—49-ben Magyarországon 624.134 telkes gazda és 913.962 zsellér családfő élt. Ez összesen — a családfők számának ötszörösét véve alapul — 7,740.480 embert jelentett (cselédek nélkül), tehát Magyarország népességének többségét. A telkes gazdák megoszlása a következő volt: 1 telkes és nagyobb 40.380 2I3 telkes 6.458 Уг telkes 281.264 %l* telkes 254.160 */s telkes 41.872 Zsellérek megoszlása: házas zsellér földdel 32.120 házas zsellér föld nélkül 773.528 háztalan zsellér 108.314 cseléd család 193.9051 Ugyanakkor, amikor a parasztságnak 61,75°/o-a föld nélkül, 35°/»-а pedig annyi földdel rendelkezett, hogy csak munkája bérbeadásával együtt tudta fenntartani magát és családját,, a földbirtok legnagyobb része a lakosság kisebbségét tevő nemesek és zsíros-parasztok kezén volt. Egy, az 1850-es évekből származó statisztika szerint a nemesi kézben levő birtokok területe 18,536.884 kat. hold volt. Ezzel szemben a felszabadult úrbéres parasztság kezén 10,399.510 hold volt és ha ehhez hozzávesszük a szabad földeket, tehát 1 Országos Levéltár (ezentúl O. L.), Belügyminisztérium (ezentúl В. M.) 1848—49. iktatatlan írások. r
