Századok – 1950
Tanulmányok - Kovács Endre: Bem József és a magyar szabadságharc. 1
20 KOVÁCS EN DBF. felszólítja a német lapok kiadóit, hogy hírlapjaikat azonnal indítsák meß. Március 21-én kelt brassói szózata54 három nyelven üzeni: „Erdély lakói! — ébredjetek valahára érzésteket tántorító azon mámorotokból, mellyel benneteket a lelkiismeretlen ravaszság összeszorítva tartal... Magyarok, szászok és románok, nyújtsatok egymásnak testvérileg kezet, távoztassatok minden nemzeti gyűlölséget és boldogok lesztek!" A legmeszszebbmenően ígéri a nemzetek egyenjogúsítását, az erdélyi népek demokratikus keretbe illesztett szebb jövőjét, j,alkotmányos, valódi szabadságot" ígér a magyar igazgatás nevében, mely „minden multakat a béke kedvéért örömmel felejt és a mely az elvakított néppel Soha háborút nem folytatott", azt óhajtja, hogy „a különböző nemzetiségek az egyformaság élvezete által a testvériségben egyesüljenek, hogy minden állományi polgárok szokott foglalatosságaik mellé visszatérjenek, hogy az ország rövid időn belül mély sebeiből a béke s polgári szabadság áldásai közt felüdülhessen." A kiáltvány másnapján maga a brassói városi tanács is felszólítást intéz a polgársághoz, hogy övéit bátran visszahívhatja, bánta'muk nem lesz. „De amily hódító a mi tábornokunk rettenetes fegyvere, tán még hódítóbb hasonlíthatatlanul szelíd bánásmódja a harc után. A környékbeli lakósság, mely eszeveszetten futott el előttünk, jövöget visszafelé, látván, hogy a honmaradt akna к semmi bántódása sincs" írja Petőfi a Közlönyben.55 Bem minden intézkedésével igyekszik bizalmat kelteni a magyar kormány iránt. Felismerve azt a körül- t ményt, hogy a népet elsősorban a papság tartja befolyása alatt, igyekszik megnyerni a klérust, elsősorban a görögkeleti papokat; a nem aktívan ellenséges magatartású papok nyugdíjának felemelését javasolja: állást foglal az anyanyelv használata mellett, hirdeti a meggyőződés szabadságát. Nem riad vissza ígéretektől sem; ® az eredmények nem is maradnak el. A román falusi lakosság csodálkozással látja, hogy Bem minden szolgálatáért pénzzel fizet, nem úgy, mint a császári csapatok vagy a románok. Bem kegyelmet biztosít azoknak a politikai bűnösöknek, akik tettüket december 27. előtt követték el. Nagyváradon a nép szilveszterkor a templomban fogad hűséget Bemnek. A tavaszi hadjárat sikerei katonai szempontból is megindokolják az erdélyi hadsereg főparancsnokának azokat az intézkedéseit, amelyekkel a ' román és a szász lakosság jóindulatát kívánta biztosítani. Erdély visszafoglalása után Ausztria helyzete megnehezült, előrelátható volt, hogy az osztrák udvar nem nyugszik bele a vereségbe. Ekkoriban érlelődött meg az orosz cár segítségülhívásának eszméje is. Bem számára a katonai megerősítés életfontosságú kérdéssé lett. A szebeni győzelem után a székely újoncokból 13 zászlóaljat alakíttat, lovasságot is állít fel. Néhány hét alatt 30 ezer begyakorlott újonc áll sorba, köztük szászok és románok is. Az idősebb székelyekből a' határszéli szorosok őrzésére 10 zászlóalj mozgó nemzetőrséget alakíttat. Megindul a fegyvergyártás is. Bemnek a nemzetiségek felé tett 'katonapolitikai gesztusai joggal kelthették fel a demokratikus külföld figyelmét is. „Egyik rendkívül fontos vonása ennek a harcnak az, — írja a Neue Rheinische Zeitung április 17-én — hogy Bem a felkelő sereg szervezésénél nemcsak a magyarokat vette számításba, hanem a magyarokkal ellenséges helyi lakosságot is, a románokat és a szászokat. Ezzel egyidejűleg ugyanilyen erélyesen folyt a katonák verbuválása. Minden fegyverképes ember besoroztatott a honvédekhez. Kiképezték s az osztrák ellen irányították." Megemlíti a lap, hogy Bem seregében résztvesz tízezer lengyel katona fe, valamint a bécsi diákok és proletárok egy légiója. A későbbi harcok folyamán Bem környezetében ott látjuk Kurz Antalt, a magyarpárti szász ellenzék vezetőjét, Boliac Cézárt, a bukaresti 64 1848—1849. évi iratok a nemzetiségi megbékélésről. Bpest 1948. 158—159. 1. 55 áor. 17.
