Századok – 1950
Tanulmányok - Kató István: A magyar jakobinus mozgalom néhány kérdéséről. 199
KATÓ ISTVÁNr séget, a szerelem és a büntetni tudás készségét, stb. S hogy ez a végső ok e tulajdonság dolgában is meghaladjon minden egyebet, hangoztatták, hogy ez az istennek nevezett ok, e tulajdonságokat a végtelenség fokán birtokolja. A felsőbb lény fogalma ilyenformán hatolt be az emberi tudatba, olyan lényként, akitől félünk veszély idején, akit szeretünk boldogságunkban, akihez fohászkodunk balszerencsénkben, stb."65 Kifejti, hogy nines anyagtól független „örök lélek" és általában hogya® keletkezett a „lélek" fogalma. Bizonyítja, hogy a világegyetem örök és végtelen. „Mennyi képtelenség, mennyi hazugság, milyen otromba értelmetlenség van ebben az állításban. — Csinálni valamit semmiből, elképzelni egy olyan okot, mely létezett önmagában, még a világ létezése előtt, saját istenségében, mindez puszta szócséplés, mely semmi fogalmat nem fejez ki".66 „ ... semmiképen sem képzelhetjük el, hogy valiamely ok létezése megelőzte volna a világegyetemet, még kevésbbé foghatjuk fel azt, hogy valami a semmiből keletkezhessék: hasonló tüneménynek nyomai sincs a természetben, hiszen minden úgy jön létre, hogy az előző összetételeket újabb összetételek követik."6 7 Az anyag is végtelen és legfőbb tulajdonsága a mozgás a változás egyetlen pillanatra sem szünetel a természetben és semmilyen szubsztancia létezését nem tudjuk fölfogni mozgás nélkül... az életerő lényege a tevékenység, azaz tevékenység nélkül fel sem foghatnánk. Ez a magyarázata, hogv a természet miért kimeríthetetlen a változásokban, s ha látjuk, hogy a terméezet sohasem ismétli meg ugyanazt a változást, könnyűszerrel levonhatjuk я következtetést, hogy a világegyetem tevékeny életét változások alkotják .. ,"M Martinovics materializmusa nem megy túl korának mechanikus materialista nézetein, az embert gépnek tekinti, az anyag mozgásának az okát az „életerőben" látja. Természettudományos bizonyítékai a világ anyagelvűsége mellett a flogisztonos elmélet köréből ugyancsak elavultak, de ezek nem neki. hanem korának korlátai, amelyek nem csökkentik, hanem növelik materialista nézeteinek értékét, hogy a természettudományok akkori fejletlensége ellenére képes volt eljutni a materializmusig. Filozófiájának nagysága mellett eltörpülnek azok a vallásos és idealista történészek, akik azt hánytorgatják, hogy mit vett a munkájához Helvetiustól és D'Holbachtól és „kompilátomak" nevezik.8 9 Az eddigi adatok szerint a materialista filozófiának ilyen szélesen kidolgozott rendszerével a tudományos szocializmus Magyarországon való megjelenése előtt nem találkozunk sem Martinovics előtt, sem pedig utána. Martinovics munkája egyik legjelentősebb kultúrtörténeti dokumentumunk, amely bizonyítja, hogy milyen mély hagyományai vannak Magyarországon a materialista filozófiának. Martinovics, nem állt egyedül materialista nézeteivel, a 18. sz. végének demokrata értelmisége, materialista volt. Szemük előtt látják a francia forradalmat, amint szétzúzza a feudális gátakat és keresik az útját, hogyan lehetne mindezt nálunk is megvalósítani: A francia felvilágosodás hatására lettek materialisták és demokraták, a forradalom hatására republikánus forradalmárokká lesznek. Fejlődésük, amíg legjobbjaik eljutnak a jakobinizmusig, több fejlődési fokon ment 65 I. m. I. F. 8. "> I. m. I. F. 5. 67 l. m. III. F. 42. 68 I. m. II. F. 25. 60 „Martinovics dolgozatáról ezek után megállapíthatjuk, hogy nélkülözi a tudományos jelleget, önkényes tételeket állit föl, bizonyítási eljárású felületes;... hatást csak a félig müveit közönségre gyakorolhatott." — Fraknói: Martinovics élete. 30. L, — „ ... művéről már Fraknói Vilmos kimutatta, hogy D'Holbach művei nyomán készült kompiláció" — Eckhardt: A franci* forradalom eszméi. 96 !.
