Századok – 1950
Tanulmányok - Kató István: A magyar jakobinus mozgalom néhány kérdéséről. 199
A MAGVAK .1Л KOHI \l!S MOZGALOM II. József súlyos válságba kerül. A francia forradalom hatására nemcsak Magyarországban, hanem Belgiumban és Tirolban is erős forrongás van. Poroszország háborúval fenyegeti és támogatja ellene e mozgalmakat. Szekfü ezt írja e helyzetről: „Ebben a helyzetben erős nemzeti akarattól vezetett fölkelés talán jobban végződött volna, mint száz évvel előbb, annál inkább, ha a rendi alkotmánynak egyidejű, nemzeti szellemű átalakításával sikerül з jobbágyság százezreinek is fegyvert adni kezébe".16 Ez ugyan túlzás, de még tévedésében is jellemző a helyzetre. II. Józsefet a teljes politikai elszigetelődés veszélye fenyegeti, éppen olyan időben, amikor a francia forradalommal szem ben a legerősebb társadalmi bázisra lett volna szükség. A középnemesség forrongásával az az osztály fordult vele szembe, amelyre a francia forrada lommal szemben leginkább számított. Ezért József szakít egész eddigi politikájával, Kaunitz tanácsára lényegében visszavonja összes eddigi intézkedéseit, hogy áttörje elszigeteltségét és megnyerje újra a középnemességet. „Miért mondott le élete művéről? — teszi fel a kérdést Marczali. — Hogy a magyar és erdélyi rendeket kibékítse az állammal és megnyerje szolgálataikat annak külső hatalma fenntartására."17 Ez a híres II. József-féle fordulat mutatja a francia forradalom hatását a Habsburgokra. Ha eddig még viszonylag lehetett is beszélni némi csekély progresszióról a Habsburg politikában, a rendelet visszavonásával ez megszűnt. Több újítás a Habsburgtól nem indul ki, a francia forradalom elleni intervenció fő szervezőivé lesznek. Itt van a fordulat a Habsburg politikában és nem I. Ferencnél, mint a liberális történetírók hirdetik és nem is a köztársasági mozgalom felfedezésénél, mint Mályusz szeretné elhitetni velünk. II. József rendelet-visszavonása nem csendesíti le a középnemesi mozgalmat, sőt az elért sikerek annak még nagyobb lendületet adnak. A megyék szinte egymással versenyezve semmisítik meg tömegmegmozdulások közepette II. József intézkedéseinek máradványait. Az uralkodó személyében bekövetkezett változás II. József halála miatt ugyancsak erősíti a mozgalmat. Jó alkalom ez arra, hogy II. József utódjától, II. Lipóttól még többet követeljenek. Követelik az országgyűlés azonnali összehívását és azzal fenyegetőznek, ha ezt nem teszik, önkényesen maguk hívják össze. Azt hirdetik, hogy József törvénytelen uralma miatt az örökösödés fonala megszakadt és az új királlyal új „hitlevelet" kell kötni. A nemzeti követelések közel járnak a Habsburgoktól való elszakadáshoz. A mozgalom élén Balogh Péter áll, ő fogalmazza meg legmerészebben a középnemesek követeléseit. A megyék számára röpiratot ír, hogy az összehívandó országgyűlésre annak megfelelően utasítsák a követeket és ezt a szabadkőműves páholyokon keresztül terjeszti.1 8 A röpiratban kifejti, hogy Magyarország nem osztrák tartomány, hanem önálló ország, az örökös tartományoktól külső és belső igazgatásban el kell választani. A törvényhozás joga lényegében a nemesi országgvű'ésé legpen, a királynak ezzel szemben csak egyszeri vétójoga van, amit a többség elvethet. A végrehajtás a király kezében marad, de minisztériumát a nemesi diéta ellenőrzi és leválthatja. Idegen katonaság nem tartózkodhat az országban és nemzeti hadsereget kell felállítani. A röpirat utasításokat is tartalmaz, hogyan kényszerítsék ezek megtartására a királyt. Ez az irat a legtöbb, amire középnemesség ideológiailag a reformkor előtt képes volt. Ez a program nemzeti és nemesi, a Habsburg-ellenes nemzeti követelések összekeverednek a nemesség feudális királyellenességévcl. A program a nemnemesek felé semmit nem ad, csak egy bizottság kiküldését javasolja meg-18 Szekfü Gyula: Magyar történet 6. köt 405. 1. 17 Marczali i. m. 566. 1. 18 Tud. Ak. 30 f. jogt. Ismerteti Marczali: Az 1790-— 1-diki országgvülés, В pest, 1907, 1. köt. 90—98. I.
