Századok – 1950

Tanulmányok - Kató István: A magyar jakobinus mozgalom néhány kérdéséről. 199

"202 KATÓ ISTVÁN A középneimességnél József gyarmatosító politikájával szemben már 1784-ben megvannak a nemzeti ellenállás első jelei, de komolyabb mozgalom csak a francia forradalom hatására bontakozik ki. A középnemességet kezdetben harcra lelkesíti a francia forradalom, mert abban csak kiirályellenességet lát. Érveit a francia felvilágosodásból meríti, saját szájaíze szerint értelmezve azt, és Verbőczy helyére Montesquieut teszi. „A megyei feliratok valamennyien hangoztatják az új franczia forradalmi jelszavakat.'"' Bihar megye feliratában így érvel: „Minden független nemzet egyedül önjava végett s nem más okbó? lépett társaságba; és ennél fogva legfőbb joggal is önmaga bír maga fölött. A magyar nemzet tehát, mely Ázsiából magával hozott szabadságát ezer éves viszontagságai közt fenntartani tudta, most, e felvilágosodott században, midőn más nemzetek a hajdankorban elvesztett jogaikat is visszavívják, most süllyedjen-e alá polgárilag a nemzetek nagy társaságában?"10 Az ellenállás a nemzeti ruházat tüntető viselésével kezdődik, a magyar nyelv követelésével folytatódik, majd átcsap a megyei közigazgatáson keresztül a hatalom területére. Azok a megyék, ahol a középnemesség a hangadó-, megtagadják az adófizetést, újoncozást. Az elégedetlenség magával ragadja л parasztságot is. „Már nemcsak a papság és nemesség elégedetlen, hanem a pórnép is.. ."n Az elégedetlenség a háborús szolgáltatások és a rossz termés miatt országos. „Szóba jő a bükkmakk, mint emberi eledel.1

2

Keszegfalván a gabonát összeíró szolgabírót agyonlövik, Somogy megyében a parasztok a marhákat tönkretevő fuvart nem tűrve tovább, vezetőjüket a Drávába lökik és hazatérnek, hogy fegyveresen álljanak ellen a megyei hatóságnak. Parasztfelkeléstől tartanak. Egyik névtelen feljelentés ezt írja: „El kell készülve lenni arra, hogy Magyarországon éppen oly forradalom tör ki, mint Francziaországban."1

3

A középnemesség hangot ad a parasztság sérelmeinek is, tör- 1 vénytelennek jelenti ki a parasztokat sújtó adót, újoncszedést. Ez erősíti в I parasztság ellenállását, de a középnemesi mozgalomnak is olyan erőt ad, amilyennel később soha nem rendelkezik. Szövetség-féle alakul ki rövid időre « Habsburgok el'en, a középnemesség és a parasztság között. De ez a szövetség* féle igen rövid ideig tart, mert a középnemesség harcának első sikerei után szembefordul a parasztsággal és így a szövetség felbomlik még mielőtt megszilárdulhatott volna. II. József azonnal felismeri a veszélyt, amelyet számár« ( a középnemesség és a parasztság egymáshoz közeledése jelent. „Nem я hosszú vagy rövid kabát teszi, nem is a széles vagy keskenv kard. Ügv lát- i szik, csak azért fordítják a figyelmet e materiális tárgvakra, ho<?v elhanyagolhassák a lényeget: a vakmerő beszédeket, a gyakori összejöveteleket, я parasztok felizgatását mindenféle szemfényvesztés által és a titkos pénzövűjtéseket."14

Zichy országbíró jelentése is visszatükrözi a helyzetet. „Mió^a Francziaországban és Belgiumban kitört a forradalom, a nemesség általánosan fölemelte szavát. Mintegy felkelt szendergéséből, új erőt nverve. Hangra oszthatatlanul és egységesen harsogja a törvényeket és a szahadságot." ..Az alattvalót kimerítette a már harmad éve tartó háború elviselhetetlen terhe: elégedetlen, haragos lett. Egy szikra elég a tűz fellobbantásához, mert a paraszt tudja, hogv a rendek többízben pártját fogták gvűléseiken, de hiába."1

5 ° Marczali Henrik: Magyarország története III. Károlytól a bécsi congressteig. A magyar nemzet története. 8. köt. Bpest, 1898. 458. 1. 10

Horváth Mihály: Magyarország történelme. Üj dolgozat. Pest, 1863. 5. köt. 425. L 11

Marczali: Magyarország története II. József korában. 3 köt. Bpest. 188$. 534. I. 12

I. m. 542. 1. 13

U. o. 14

1. m. 549. 1. 15

I. m. 562. I.