Századok – 1950
Tanulmányok - Kató István: A magyar jakobinus mozgalom néhány kérdéséről. 199
A MAGYAR JAKOBINUS MOZGAI.OM 201 A középncmessíg nemzeti küzdelme és megalkuvása A francia forradalom kitörésekor II. József uralkodik Magyarországon. A forradalom Magyarország összes osztályait mozgásba hozza és a Habsburgok politikájában alapvető változást idéz elő. II. Jóizsefnek a katolikus egyház és д nemesek ellen hozott intézkedései rendkívül mély nyomot hagytak a korabeli értelmiség gondolkodásában és a későbbi liberális történetírásban, amely nem értette, vagy elferdítette politikájának jellegét. A liberális és szociáldemokrata történetírás Józsefet demokrata, sőt forradalmár uralkodónak tartja.4 A szociáldemokrata Fejtő ezt írja: „...a kor igazi forradalmárai ... az uralkodóház, igenis a Habsburgok, az államtanács, a bürokrácia .. ."5 Ezt az álláspontot újítja fel a felszabadulás után Barabás Tibor. „A király — a rendi Magyarország uralmi viszonyait tekintve — forradalmár volt."® Amint Révai József bebizonyította — „Ez a felfogás a Habsburgokról: liberális legenda."7 A liberálisok és szociáldemokraták ezzel a felfogással takargatták a függetlenségi harc elárulását, lemondásukat a köztársaság követeléséről és általában a Habsburgokat támogató opportunista politikájukat. A liberálisoknál és szociáldemokratáknál tehát érthető ez a nézet, de mi az oka я korbeli demokrata értelmiségnél? II. József a Habsburgok uralma alá tartozó országok erőszakos egyesítésével, népeik erőszakos elnémetesítésével, erős, centralizált nemesi, de iparosodó Ausztriát akart. II. József a Habsburgok hagyományos politikájától eltérőleg összetűzött a katolikus egyházzal, mert nem tűrhette; hogy papjai ine neki, hanem a pápának engedelmeskedjenek és nem engedhette az ország vagyonának kiszivárgását Rómába. Szembekerült a magyar középnemességgel is, amely ekkor lépett fel először a nemzeti érdekek védelmében. A nemesek ellen és a katolikus egyház ellen szüksége volt —• mai szóval — propagandára és ezért enyhített Mária Terézia szigorú cenzúráján és könyvrendőrségén. Ezen a résen áramlottak be a franca forradalmat előkészítő felvilágosodás írásai és kezdett kibontakozni az antiklerikális és nemesellenes irodalom,8 amely néhány év múlva igen kellemetlen lett a Habsburgoknak. II. Józsefnek szüksége volt a nemesi ellenzékkel szemben hű állami bürokráciára, ezért megnyitotta a hivatali pályát az eddig onnan kizárt protestáns és nem nemesi értelmiség előtt, amely örömmel állt szolgálatába. A szegény nemesi és nem-nemesi értelmiség rajong a jozefinizmusért. II. Józsefben csak nemes-ellenest és antiklerikáüsat lát, nem veszi észre benne a feudálisát és a gyarmatosítót. így alakul ki körükben az az illúzió, amit legjobban monarchiste demokratizmusnak nevezhetünk, а polgári átalakulás illúziója a „felvilágosult" uralkodó felülről jövő reformjain keresztül. József és a demokraták kölcsönösen félreértik egymást és egvik sem azt kapja a másiktól, aimit szeretne. A demokrata értelmiség polgári reformokat vár és ehelyett megkapja a feudális, „felvilágosult" abszolút izmust, II. József mérsékelt nemes-bírálatot vár és megkapja a felvilágosodás antifeudalizmusát-. II. József ismeri fel előbb tévedését és a francia forradalom miatt egyre kellemetlenebbé váló írások hatását azzal igyekszik csökkenteni, hogy a röpiratokra adóbélyeget vet ki. Az értelmiség még II. Lipót alatt is a monarchiát támogatja és csak Ferenc alatt jön rá tévedésére és válaszul, akik kitartanak demokrata nézeteik mellett, republikánussá lesznek. 4 Kató István: Első köztársasági mozgalmunk a magyar történetírásban. Századok, 1950 és Kató I.: Bevezetés. Tépjétek le a sötétség bilincseit c. kötethez. Bp. 1950, 9—10. 1. s Fejtő: id. m. 127. 1. * Barabás Tibor: Martinovics élete. Bp. 1945, 59. 1. 7 Révai: Marx és a magyar forradalom. Marxizmus és magyarság Szikra, 1946. 109. 1. ь Ballagi Géza: A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. Bpest, 1888. 103— 262. 1.
