Századok – 1950
Tanulmányok - Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. 121
166 KABDOS TIBOB volt főrangú származású a börtönbe vetett kalocsai érsek, Váradi Péter sem. Éles konfliktusba keveredik a pápával 1480-ban Zárai Antal érdekében, akit a pápa által pártolt Ragusai Kristóffal szemben modrusi püspökké kíván megtenni. Zárai Antal nem más, mint a királyné gyóntatója. Ekkor veti fel felháborodásában jogai megsértése láttán, hogy kész az apostoli kettős keresztet (mint a magyar államegyház jelképét) átalakítani hármas keresztté, vagyis forma szerint elszakadni Rómától és az orosz akefál egyház mintájára önálló, egyházat alakítani.17 í ~Szavainak az ad súlyt, hogy nem sokkal ezután felvette a diplomáciai érintkezést és szövetséget kötött III. Iván orosz cárral.173 Már aztán kérdéses, hogy milyen formában képzelte el: hogy a görög egyházhoz csatlakozik-e, vagy a cseh kelyhesek mintájára jár el, akik egykét pont kivételével megtartották a római rítust? Bizonyos, hogy ekkor tette meg főkancellárjává Filipec Jánost, aki katolikus püspök korában is fenntartotta a baráti kapcsolatot a cseh-morva testvérek vezető tagjaival.17 4 Mind a cseh-morva testvérek, mind pedig — még régebben is kitartóan — a kelyhesek kapcsolatot kerestek a konstantinápolyi görög pátriárkával. Különösen jelentősek voltak a kelyhesek erőfeszítései. Mikor látták, hogy a bázeli zsinat vallásszabadságot biztosító rendelkezéseit az ú. n. „compactatákat" katolikus részről nem tartják be, tárgyalásokat indítottak a görög egyházzal, amely ugyancsak kétszín alatt vette az úrvacsorát, hogy a cseh egyház mint önálló tag (akefál) a keleti kereszténység közösségéhez csatlakozzon. A tárgyalások nem jártak eredménnyel, főleg azért, mert közben Konstantinápolyt elfoglalta a török.17 5 Hogy azonban cseh részről milyen makacsul kitartottak a terv mellett, arra jellemző, hogy Podjebrád György, a csehek huszita királya visszatért rá. Mátyás apósa ekkor új formában vetette fel a gondolatot. Engedelmességet ígért a szentszéknek, ha a törökellenes kereszteshadjárat fejé-vé teszik meg és Konstantinápoly elfoglalása után reáruházzák a görög császárságot.1 7 * Ismerve a pápák és kelyhesek közti viszonyt, alig kétséges, hogy a terv megvalósulása esetén Podjebrád sürgősebb feladatokat látott volna maga előtt, mint hogy a kelyhes nemzeti egyházat visszavezesse a római egyház körébe, amikor a kelyhesekkel osaknem azonos rítusú Balkán és a keleti egyház székhelye hatalmába jutott. Bár hihető, hogy a katolikusokat éppen az unió reményével kecsegtette, ami még a hatvanas évek végén sem vesztette el vonzását. Már most Podjebrád terveihez meglepően hasonló, de sokkal reálisabb tervek hatják át a magyar udvart a trónkövetelő Dsem herceg ügyének felkarolásakor. Az udvari humanisták — Mátyás centralizmusának pontos kifejezői — ebben az időben telve vannak célzásokkai á kelet-római császárság visszaállítását, Konstantinápoly diadalmas visszafoglalását, Mátyás nagy had 172 Et ut Sanctitas tua aperte cognoscat, certa esse debeat di'plicatam illám crucem. quod regni nostri insigne est, gentem Hungarum libentius triplicare, quam id consertire ut benefica et praelaturae ad ius Coronae speetantes apud sedem apostolicam conferantur (1480) Id. MKL II. 31. 1. 170 V. ö. Teleki József: i. m. Pesten, 1856, V. 254—255. 1. 1,4 Jan Klenowskyval a cseh-morva testvérek legfőbb tanácsának tagjával állott baráti viszonyban, többször hosszasan tárgyaltak ebben az időszakban. V. ö. Gindely: i. m. 104. 1. 175 A kelyhes tárgyalásokról a konstantinápolyi pátriárkával v. ö. Höfler: i. m. Fontes Rerum Austriacarum VII. 175—177. 1.; Ivan Palmow: К voprosu о snosenijach Cechov-Gusitov s vostocnoju cerkoviju v polovinë XV. véka. S Peterburg, 1889. 31—33, F. Battos: Nëmeckého husity Petra Turnova spis a tádich a zvycich církue vychodní, Praze, 1915. 176 Podjebrád terveiről v. ö. Höfle r: i. m. i. h. 223. 1.
