Századok – 1950
Tanulmányok - Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. 121
142 KA В DOS TIBOR eának harmadik példája sem. Hunyadi János halála körüli időben keletkezett űz első eredeti magyar vers, Szent László magyar nyelvű himnusza: ez az erősen nemzeti-irányú költemény, mely a törökellenes köztudatot rögzíti.7 ® Ez a himnusz is túlnyomóan az említett huszita ritmusban (3 + 2//3 + 2) van írva. A magyar huszita-mozgalom nemzeti jellege döntően kifejezésre jut abban, hogy magyarnyelvő bibliafordítást hozott létre, ami a „nyelv-nemzet" fogalmának érvényesülését jelenti: Csair akkor tudjuk felmérni az elszántságot, mely a fordítókat áthatotta, ha tekintetbe vesszük, hogy — bár bizonyos előzményekre támaszkodhattak — mennyire úttörő vállalkozás volt, amit maguk elé tűzték. Ha a magyar huszita-mozgalom átfogó jelleg dolgában nem is érte el a cseh felkelést, mégis az olyan hősies tettek, mint az erdélyi parasztok kétszeri győzelme a nemesi hadakon, a kamonci gyülekezet kockázatos vándorlása Tamás és Bálint deákok vezetésével Moldvába, a biblia lefordítása éppen e gyülekezet számára,7 7 egyiküknek mártírhalála Törökországban, mind azt mutatják, hogy eljutottak ők is Tábor város alapítóinak új világot teremtő bátorságához. Ezek után kétségbe nem vonható, hogy a magyar huszitizmus erőteljesen hozzájárult a magyar nép nemzetté válása folyamatának a XV. században elérhető új fokához. A népet cselekvésre tudatosító huszitizmus következménye, hogy a gyáva feudális nemesség helyett, a bomlásnak indult lovagi öntudatot helyettesítve, jobbágyok, kézműves polgárok, városi plebejusok segítenek 1456-ban Hunyadi Jánosnak „élete legszebb diadalát" kivívni.78 A nép bontakozó nemzeti tudatának és öntudatának (ami egy és ugyanaz) műve az a hatalmas erejű közhangulat, mely Hunyadi Mátyás királlyá választását lehetővé, sőt kényszerré tette. Az 1438-as budai huszita-nemzeti felkelés nélkül nehezen érthető az 1439-4 budai dekrétum németellenes iránya, és hogy a törvényszövegben a „nyelv-nemzet" (linguagium) ugyanolyan éles fogalmazásban jelenik meg, mint a huszitáknál. Ennek folytatása, sőt erősbödése, hogy Hunyadi Mátyás 1459-i hadüzenetében úgy szerepel Habsburgi Frigyes, mint aki „el akarja pusztítani a magyar nyelvet", ezért a király felkelést hív egybe a „magyar név" védelmére.7 9 Mindkét kifejezés a magyar nemzetet jelenti: a husziták által harci öntudattal felruházott „nyelv-nemzet" fogalmát. V. A feudálisok és a polgárság európaszerte megriadt a huszita felkelések erejétől, kitartásától, terjedésétől: ezért egyre határozottabban követelte, \ amit mint említettük, gazdasági okokból is kívánt: az egyházi reformot. A konstanzi zsinaton a kardinálisok pártjának sikerült elodázni a reformot. De a bázeli zsinaton a hangulat komorabb volt: „Ha nem reformáljátok meg magatokat, majd mi fogunk megreformálni benneteket!" — mondották a világiak.8 0 Közben ugyanis évtizedek teltek el állandó háborúval, anélkül, 76 Hogy a Szent László himnusz nem fordítás, hanem a legrégibb eredeti magyar vers. bizonyítja. Vargyas Lajos: A legrégibb eredeti magyar vers. U. o. 3. sz. 53—54. 1. ' 7 ' V. ö. Kardos i. m. 16—25. 1. " Marx nevezi így jegyzeteiben a nándorfehérvári diadalt 1. Lándor Béla: i. m. 51. 1. Az 1439-i dekrétum 5. cikkelye: „alienigenis et forensibus hominibus cuiuscumque nationis et linguagii existant" 1. Magyar Törvénytár I. 280—281. 1. — Mátyás király kitételeit 1. Magyar Diplomáciai Emlékek Mátyás király korábóL Közli: Venczel Gusztáv, Budapest, 1875. I. köt. 44. 1. 80 Die Reformation des Kaisers Sigismund. Der erste deutsche Reformschrift eines Laien vor Luther, Berlin, 1908. Archiv für Kulturgeschichte Ergenzungsheft III. Herausg. von Heinrich Werner XVI. I.
