Századok – 1950
Tanulmányok - Kovács Endre: Bem József és a magyar szabadságharc. 1
BEM JÓZSEF ÉS A MAGYAR SZABADSÁGHARC 11 záskor nem keltett oly bizalmat katonai tehetsége iránt, mint amilyennel rendelkezett". Hozzáteszi Mészáros, hogy „Bem kezdetben maga sem mutatkozott gyakorlati katonának, mert reformokról kezde beszélni, melyekre háborús időkben nem igen jut idő." Mik voltak azok a reformok, sőt „fellengős eszmék"2 7 melyek Bemet a hadi szerencse kipróbálása mellett ebben az időben nyugtalanították? Mészáros mindössze Fiúmé elfoglalásának tervére utal, de tudjuk, hogy Bernnek a katonai természetű feladatok mellett a parasztkérdés megoldása terén is voltak elképzelései; a parasztoknak földdel való megjutalmazása volt az a reform, amely akkoriban a Mészáros Lázárok számára „fellengős" eszmének tetszhetett. Pulszky leírja Kossuth és Bem első találkozását,2 8 mely alkalommal „Kossuth higgadtan adta elő Erdély kétségbeejtő állapotát, hogy ott van; Csúcsánál a vert sereg — elfogadná-e a vezényletet s mi volna a haditerv? Bem azt felelte, hogy átveszi a sereget s először is Urban ellen fordul, kinek fegyelmezetlen csapatait visszaveri, aztán Kolozsvárra vonul be. Kossuth erre megjegyezte, hogy mindenesetre Désnél ott találja az osztrák sereget. — Megverem s Kolozsvárra bevonulok, szavamat adom, Üj esztendő napjára. — A vezénylet öné — szólt Kossuth." Az egész lengyel emigráció akkori helyzetére- rendkívül jellemző, hogy Bem éppen honfitársainak körében talált a legkedvezőtlenebb fogadtatásra.28 A hazájukból tömegesen érkező lelkes lengyel ifjak körében az önálló lengyel légió ügyét különösen "Wysocki, Bem ellenlábasa népszerűsítette. Maga Kossuth kezdetben ingadozott a légió kérdésében, de Bem az első pillanattól kezdve a leghatározottabban ellenezte ezt a tervet. Wysockival és Bulharynnal folytatott tárgyalásain azt a véleményét hangoztatta, hagy szükségtelen а légió formációjára törekedni, elég, ha tiszta lengyel csapatokat alakítanak, ezeket beillesztik a magyar hadseregbe, aminek meglehet az a jó eredménye, hogy a harcias és fegyelmezett katonákból álló osztagok erősítöleg hatnak a fegyelmezetlenebb lengyel if jakra. Nehéz eldönteni, hogy a felmerült kényes kérdésben milyen szerepet játszottak Bem és Wysocki részéről a személyi érvényesülés motívumai; annyi bizonyos, hogy a légiók létrejötte esetén a vezérség poblómájának fel kellett merülnie. Ez esetben az is bizonyos, hogy a Magyarországra érkezett lengyel ifjak nem Bemet választották volna vezérükül, mert Bemben még ebben az időben is az arisztokrata vonal képviselőjét látták. A lengyel önkéntesek között a Towarzystwo Demokratyczne politikai hitvallása volt a domináló, Bem az ő támogatásukra aligha számíthatott. A Bem-Wysocki ellentétben a fiatalság a légió megalakítása mellett foglalt állást. Szervezett agitáció folyik ezirányban, a lengyelek november 9-én 140 aláírással ellátott interpellációt nyújtanak be a kormányhoz s energikusan tiltakoznak Bem személye ellen, kinek egyéni tulajdonságai iránt nincsenek elég bizalommal. Katonai tehetségét elismerik. November 10-én a Bem-ellenes agitáció kirobbanásaként a Wysocki parancsnoksága alatt alakulóban levő lengyel zászlóalj egyik tagja, Kolodziejski rálő Bemre. A vezér arcán sebesül meg, a merénylőt rögtönítélő bíróság elé állítják, de Bem személyes!kéréséreügyét- rendes, bíróság elé teszik át. Az emigráció Bemnek tulajdonította я légió kudarcát, de igazságtalanul. Kossuthnak a lengyel légióról és a lengyel tisztekről vallott felfogására Bemnek nem volt döntő befolyása. A lengyel csapatok zavaros ügye 1849 februárjáig nyugtalanította a magyar közvéleményt, míg végrfc február 17-én Kossuth rendeletére az egész kérdést likvidálják: a lengyel csapatokat közvetlenül a magyar parancsnokság alá helyezik. Bem és a lengyel emigráció közti viszony azonban továbbra is feszült," 27 u. o. 28 Pulszky F.: Életem és korom. И. k. 220-221. 1. 29 Bem és a magyarországi lengyel emigráció viszonyát részletesen tárgyalja L, Russjan idézett műve.
