Századok – 1950
Tanulmányok - Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. 121
HUNYADI MÁTYÁS NEMZETI EGYHÁZA i 23 és hívei (az ú. n. bullati) által való veszélyeztetéséről, mutatja, hogy a feudális társadalmat átjáró okok hozták létre az ediktumot. Ezt támogatja к már említett tény, hogy a temesvári országgyűlés határozataiban már megjelennek az összes későbbi problémák. Sőt az 1397-i határozatok mögött mái' ott áll a török veszedelem is, tehát a centralizmus külső oka! Hogy a magyar aílamegyház kibontakozása mennyire összefüggött a pénzgazdálkodás kifejlődésével Magyarországon és a központosítást meggyorsító török veszedelemmel, arra bizonyíték, hogy a pozsonyi, törxényt egy évre rá követi (1405 ápr. 15.) Zsigmond híres-törvénye a kereskedelem, pénzforgalom, városok jogainak és kötelességeinek szabályozásáról.2 9 A törvény legfőbb célja a kifejlesztendő magyar városok anyagi szolgáltatásainak elvi rögzítése, a harmincadok gondos behajtása, az arany és ezüst kivitelének, külföldi só behozatalának tilalma. Most emlékszik meg a magyar törvény elsőízben a városok és mezővárosok követeiről, mint akik jelenvoltak a tárgyalásokon. Bár Trau városának 1397-i meghívásából azt következtethetjük, hogy már valószínűleg a temesvári gyűlésen is jelenvoltak.30 Átfogó intézkedésekről van szó az 1405-i törvényben, mely a renaissanoekori polgárság tipikusan központosító kormányzati eszméit hangoztatja elöljáróban: a reformot „a közjó, köznyugalom, közhaszon céljából" (pro bono et pacifico statu, evidentique utilitate totius regni).31 Ugyanekkor az építendő városfalakban látja a töröktől való védelem legbiztosabb módját, mert hirtelen támadás esetén a környék lakosai vagyonukkal együtt csak a falak mögött találnak oltalmat. A törvényszöveg az új veszedelemmel, a törökkel együtt említi a besenyők, tatárok és „más pogányok" korábbi pusztításait, vagyis megkezdődik az ország sokféle külső veszedelmének összpontosítása egyetlen, élesen meghatározott veszedelemben, a déli török veszélyben. Ezek után nem léphet meg, ha a török veszedelem elleni összefogás és nemzeti feladat jelszava, mely szerint Magyarország „a kereszténység védőbástyája" nem 1440-ben vetődik fel előszór, I. Ulászló magyar és lengyel király kancelláriájának egyik oklevelében, hanem csaknem egy negyed századdal korábban, az 1417-i konstanzi oklevélben.3 * Sőt, az oklevél szavai szerint a magyar államegyházi jogok viszonossági kapcsolatban állnak a törökellenes harccal. Vagyis a magyar állami centralizmust kikényszerítő, meggyorsító döntő ok egyszersmind államegyházunk kibontakozásának is jellemző motívuma. Mindez igen nagy jelentőségű Mátyás király nemzeti egyházára, mert az állami központosítás és nemzeti egyház kérdése akkorra válik éretté a szilárdabb megoldásra. Zsigmond királynak ekkor, egy kerek fél évszázaddal korábban, még csak az lehetett' л szándéka, hogy tiszta helyzetet teremt az államegyház megvalósítása számára és az alapvető jogokat biztosítja. Ellentmondásos egyéniségének jelentősége éppen abban áll, hogy a központosítást és államegyházat előkészíti, hogy a polgárságnak egyházat reformáló törekvéseit u gy an úgy ~irêz i, "mint" a reformpárti feudális nemesség: vagyis saját érdekeinek megfelelően rokonszenvvel, hogy megszervezi a központosítás fontos eszközét a humanista szellemű kancelláriát. De már szembekerül a forradalmi népi mozgalmakkal és az erősödő cseh és magyar nemzeti öntudattal. я Közölve Magyar Törvénytár, I. Budapest, 1899. 210—29. 1. * Ld. Történeti Tár, III. 199—202. 1. " Ld. Magyar Törvénytár, I. 210—211. 1. — A közjó, közrend és közhaszon elre«röl a korai polgárság ideológiájában ld. A. Marlin: Soziologie der Renaissance, Stmtígart, 1932. 70—71. 1. »2 Ld. Budapesti Szemle, 1943. 65. 1. — A korábbi fölfogásra ld. Terbe Lajos: Ecy európai szállóige életrajza, Egyetemes Phüologiai Közlöny, 1937, 301—302. 1. 9 Шш<1ок
