Századok – 1950
Tanulmányok - Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. 121
J Bit KARDOS TrBOR F * III. A nemzeti államok kialakulásának törvényszerűségeit J - V- Sztálin oly világosan kifejtette számunkra, hogy ahhoz lehetetlen, bármit Es hozzáadrrh4 „A nemzet nem egyszerűen történelmi kategória, hanem egy meghatározott korszaknak, a felfelé haladó kapitalizmus korszakának történelmi kategóriája. A hűbériség felszámolásának és a kapitalizmus fejlődésének folyamata egyúttal az a folyamat ie, melyben az emberek nemzetté egyesülnek".3 3 Még közelebbről érvényes történelmünkre, amit J. V. Sztálin az osztrák, a magyar és az orosz fejlődésről állapít meg: „a törökök, mongolok és egycb keleti népek támadásai elleni védekezés érdekei azt követelték, hogy haladéktalanul megalakuljanak azok a központosított államok, amelyek képesek arra, hogy a támadók nyomását kivédjék".34 Ez természetesen nem jelenti a gazdasági tényezők szerepének tagadását. Amikor megállapításait egyes történészek félreértették, Sztálin maga mutatott rá, hogy a központosított államok megalakulásának folyamata csak meggyorsul az önvédelem szükségének hatására és így a gazdasági tényezőt ezzel semmiképpen nem küszöbölte ki.** Mint az előzményekből látszik, ez mind pontosan érvényes Magyarországra is. A magyar fejlődés azonban nom olyan egyenletes, mint Oroszországé. A centralizált állam gyakorlata és elmélete nálunk az egyre hevesebb török veszedelem folytán igen gyorsan kibontakozik, és az Oroszországtól nyugatra levő államok között az élre kerül Hunyadi Mátyás kormányzatával, aki rendkívüli képességeinek megfelelően rendkívüli erőfeszítéseket is tesz e török birodalom ellensúlyozására. Halála után azonban egykori tanácsosai gyengébb tehetségű fia helyett a Jagelló-államszövetséggel próbálkoznak, ennál is inkább, mert az oligarchia, mely Hunyadi János terveit is állandóan keresztül húzta,30 azóta sem látott tovább legszűkebb pillanatnyi osztályérdekeinél és halálos gyűlölettel volt eltelve a Mátyás-féle centralizáció iránt. Pedig a török hatalom elekor már akkora, hogy a legerősebb centralizált állam is csak szoros szövetségi összefogásokkal tudott volna ellenállni. Ezért azután Magyarország elbukik és az állami centralizmus csak a következő s2ázad vége felé tud érvényesülni a magyar állam maradványában, a független Erdélyben a Ráthcryak uralkodása idején, jóllehet Fráter György kormányzata előbb is egészen világos követését mutatja a haladó nemzeti hagyományoknak. A Habsburg-centralizmus pedig, mely a birodalomhoz tartozó magyar részeknek a pusztuló elővéd szerepét szánta, semmi hasznára nem lett a magyar népnek, hanem állandó kárára. Hunyadi Mátyás centralizált állama tehát elválaszthatatlan a török veszedelem növekedésétől, amely a közvéleményt egyre jobban átjárta. A XV. század elejétől kezdve csaknem minden évre esik török betörés a királyság területére vagy a melléktartományokba. Ozorai Pipo temesi főispán 1404-től haláláig (1432) húsz ízben hárított el török betörést.37 A rigómezei csatáig (1449) Hunyadi János kockázatos és bátor ellentámadásokkal még vitássá tudja tenni a török balkáni hatalmát. De amint előzőleg a várnai csatavesztés (1444) semmivé oszlatta a dicsőséges „hosszú hadjárat" eredményeit, úgy a rigómezei katasztrófa Szerbia elvesztését jelentette. A nándorfehérvári győzelem már teljésen védelmi jellegű csatanyerés: már a királyság határai forog" Ld. Sztálin: Művei, II. Budapest. 1949. 328. 1. " B. D. Grekov: Sztálin és a történettudomány, Századok, 1949, IV. 19. 1. » U. o. 20. 1. " Ld. Marx megfigyeléseit e tárgyban: Lándor Béla: Marx jegyzetei a magyar történelemről, Uj Hang, 1941. IV. sz. 47—51. 1. " Antonio Bonfini: Rerum Ungaricarum Decade3, Lipsiae, BTG 1936. Dec. Ш ИЬ. 3. 333—334.