Századok – 1950
Tanulmányok - Kovács Endre: Bem József és a magyar szabadságharc. 1
10 KOVÁCS EN DBF. „Ugyanaz, ki Prágában már tudományának oly tanúságát adta, amidőn egy csendes várost agyonágyúz tátott — kapott az alkalmon, hogy vérszornjazó s romboló hajlama kielégíttessék. Gyújtogató, s mindent feldúló barbár csapatait előrehajtván, a főváros elővárosai megsemmisítését megkezdé azáltal, hogy úgy tüzelt, hogy a házakat, melyeknek kapui el voltak torlaszolva, felgyújthassa. Miután a tűz nem terjedt hamar, sok helyen annyi tüzet rakatott, hogy a szél a város felé fúván, ezt könnyen hamuvá tehette volna. Méltó tanítványa Metternichnek, ki a népeket egymás megfojtására ingerli, s embereket pusztít puszta jókedvből." összehasonlítja a bécsi népet Windischgrätzcel: „Hasonlítsa ön össze vitézi tetteit a bécsi nép loyalitásával s emberségével, mely alkotmányos szabadsága védelmére fegyvert fogott S amelynek ön végrehajtója. Én láttam é népet, melyet ön rágalmaz, a legnagyobb meglepetéssel a vésztüzet fenntartani, melyet ön rendelt: Láttam azon proletárokat, kik fáradság terhe alatt a lángokból, életüket veszélyeztetve, megmentek a pénzt, drágaságot, házi bútorokat, hogy azokat vagy tulajdonosuknak vagy a városi hatóságnak átadhassák; és befogták a tolvajokat, kik a préda legkisebb részét meg akarták tartani, míg ön, Windischgrätz herceg, a házakat raboltatá, melyeket felgyujtata. Óh, Windischgrätz herceg! ön az ország fővárosa iránt nem volt kegyelemmel. ön határtalan s föltétlen föladást követelt, csakhogy a nemes akadémiai lég>iót megkaphassa, mely a bécsi népben a szent szabadság tüzét élteté. Ön személyem kiadatását ás követelte, -mert amennyire lehetett, a szabadság védői nagyszerű megfeszítését tehetségem szerint pártoltam. Minden átok önre, alávaló eszköze a kamarillánakl A császár, kiből ön egy új Nérót teremtett, népei által irtózattal fog visszautasíttatni. Aini önt illeti, neve megbélyegezve megy át az utókorba, mert hercegi címéhez még a „gyújtogató s hóhérszolga" neveket fogja csatolni." (Egyetértés, 1891. 90- sz.) Bécs hősi védelme után Bem hadvezéri pályája most emelkedik a legnagyobb magasságba, ö, kinek stratégiai elve az volt, hogy az ellenséget ott kell megverni, ahol kéznél van, az elkövetkezendő hónapokban szakadatlanul nyomában van ennek az ellenségnek, csapást-csapás után mér a császári csapatokra s Erdélyt, a már-már teljesen elvesztett országrészt az ellenségtől tökéletesen megtisztítva, „nyolc hónapon át a szeretet, bámulás, istenítés tárgyává lett, kit még ellensége is becsült."25 Bem katonai pályafutásának is legragyogóbb fejezetei az 1848—49-es téli, tavaszi és nyári hadjárathoz' fűződnek: katonai zsenije ezekben az ütközetekben bontakozott ki a legcsodálatosabban. A nagy és súlyos feladat, amellyel Kossuth Pozsonyban megbízta: Erdély visszahódítása, nemcsak katonai tehetségét tette kemény próbára, hanem módot nyújtott ahhoz is, hogy átvigye a gyakorlatba mindazokat az eszméket, amelyeket mint politikus es mint a közös európai szabadságharc bajnoka érlelt ki magában élete folyamán. Az erdélyi hadjárat Bernje, nemcsak katonai eredményekért verekszik, nem csak helyi sikerek lebegnek szeme előtt. A magyar forradalom fegyvereivel az elnyomott népek testvéri összefogását, a császári zsarnokság elleni közös harcot akarja végigharcolni, Ez adja meg erdélyi szereplésének elsőrendű politikai jelentőségét. Mert katonai sikerei előtt nemsokára bámulattal hajol meg az egész világ. Bár Bem a forradalmi Bécsből érkezik Pozsonyba, fogadtatása az első hetekben nem túlságosan lelkes. Nyárv és a Honvédelmi Bizottmány nem bíznak eléggé benne. Mint Mészáros Lázár írja,2 6 a lengyel hadvezér 1831-es érdemeiről nem volt tiszta kép Magyarországon, azonkívül „az első találko" Kővári László: Erdély története 1848—1849-ben. Pest 1861. 133. 1. Mészáros Lázár emlékiratai. Pest 1867. I. k. 314—315. I.