Századok – 1949
Lederer Emma: Az egyház szerepe az árpádkori Magyarországon 79
94 ledebkb emma későbbi ú. n. egyházi nemesek, praedialisok. Holub arról beszél, hogy al 13. század derekán a pécsváradi apátság 16 falujában szerepelnek ilyen harcos jobbágyok. Az ú. n. lovas jobbágyok harcosjobbággyá vaJó átváltozását a világi nagybirtokosság egyre erősödő batalmaskodásai kényszerítették ki, de ezen a téren az egyházi birtok még a 13. század végén is mélyen a világi nagybirtok mögött maradt." Az egyház persze ideológiai fölényére támaszkodik, a kiközösítés fegyvere mindenkor rendelkezésére állt, de eninek ereje ai világi nagyurakkal szemben egyre kevésbbé volt hatályos. A világi nagyurakkal való meglehetősen veszélyes szövetség helyett tehát új szövetségestársat keres. Megtalálja ezt pedig az uralkodóosztály alsó rétegében, helyesebben ennek jobbmódú részében. A servienseket 1222-Ьещ az elnyomott, elemek vezetőjeként láttuk, az egyház igyekszik a jobbmódú középbirtokos réteget leválasztani az alsóbb rétegekről, azzal, hogy ennek a jobbmódú serviensségnek érdekeit megvédi. 1225-ben Honorius pápa tanácsolja II. Endrének, hogy vegye vissza az eladományozott várföldeket- Ezt a serviensség) is kívánta, hiszen a királyi megyék elaidomiányozásából, egyes nagyuraik túlhat almássá válásától saját szabadságukat, gazdasági önállóságukat féltették. Ennek a kezdeményezésnek híve volt, II. Endre fia, IV. Bélát az ifjabb király ie. Ugyanekkor közös érdeke egyháziaknak és a serviensségnek a királyi kamiarabérlők uzsorája elleni védekezés. Az egyháziak és a serviensség összefogásának eredménye az ú. n>. második Arany Bullái, az 1231-es decretum létrejötte. Itt azonbani már szó sincs a tömegek megmozdulásáról. Az egész bullán érezheti» a,z egyházi befolyás és az, hogy a serviensség jómódú elemei miként kerültek az Egyház uszályába, abban a hitben, hogy ezzel saját jogaikat megvédik. Az 1231-es bullából kimaradltak Ш Egyházra nézve sérelmes pontok, a tized pénzbetni való beszedésének megtiltása csakúgy, mint a, központi sóraktár felállítására vonatkozó pont. Ennek a helyére lép az Egyháznak „államot aiz államban" alkotó igénye Egyháziak felett világiak nem bíráskodhatnak, de a, világiak minden hozományi és hagyatéki perében csak az egyházi bíró bíráskodhat5 0 Bármely perben csak az Egyház perbehívó levelével lehet érvényesen feltépni, fontosabb ügyekben a püspök vagy káptalanok, kisebbekben pedig a konventek perbehívó levelével. A bullának ez a híree 21. pontja, amely az ú. n. hiteles helyeknek az egész magyar középkoron át fennálló intézményét megalkotta.5 1 Természetesen az 1231-es bulla egyházi kedvezménylei nem teljes mértékben érvényesültek. A bulla 7—10. pontjaiban részletesen, intézkedik mindennemű hatalmaskodások ellen, amelyeket a király „jobbágyai", vagyis a hatalmas urak, de érsekek, püspökök, vagy más egyháznagyok is elkövetnek az ú. n. descensusok által, vagyis, hogy valamely faluban megtelepszenek és azt kifosztják. Miután előzőleg beszélt a püspökök és érsekek ilyen esetleges túlkapásairól, a végső pontban kimondja: „Ha pedig bármelyik nemes úr ennek a stalutum-49 Holub József: Az egyházi nemesek jogállása a középkorban. Budapest, 1947., 6., 7. 1. 50 „17. Palatínus vero omnes homines indifferenter discutiat, praeter personas Ecclesiasticas et Clericos et praeter caussas Matrimoniales et Dotes at alias Ecclesiasticas, quacumque ratione videntur -ad Ecclesiasticum examen pertmere." (Marczali: i. m. 137. 1.) 61 Et quia multi in Regno laeduntur per falsos Prestaldos, Citationes vei testimonia coram non valeant, nisi per testimonium Dioecesani Episcopi, vel Capituli; пес falsificatus Prestaldus possit se justificare, nisi eorumden testimoniis. In causis vero minorum vicinorum Conventuum vel claustrorum testimoniis. (Marczali: i. m. 137. 1.)
