Századok – 1949

6 В. D. QREKOV „A rabszolgák forradalma fölszámolta a rabszolga tartókat és megszün­tette a dolgozóik kizsákmányolásának rabszolgasági formáját. . A jobbágyparasztok forradalma felszámolta a jobbágytartó urakat é« megszüntette a kizsákmányolás hűbéri formáját,"0 — mondja J. V. Sztálin 1933. febr. 19-én az élmunkás kolhozparasztok első szovjetúniói kongresszusán. Ezek a forradalmak azonban csak arra vezettek, hogy a dolgozók kizsákmányolásának egyik formáját egy másik kizsákmányolási forma vál­totta fel. ,,Csakis a mi szovjet forradalmunk, csakis a mi Októberi Forradalmunk tette fel a kérdést úgy, hogy nem felcserélni kell a kizsákmányolók egy it csoportját egy másikkal, és nem felváltani kell a kizsákmányolás egyik formáját egy másikkal, hanem ki kell irtani minden kizsákmányolást, minden néven nevezendő gazdagdt és elnyomót, régit és újat egyaránt."10 A társadalmi-gazdasági formációk váltásában megnyilvánuló törvény­szerűségeket J. V. Sztálin társadalomtudományi törvénynek nevezi és ezzel hangsúlyozza aat, hogy az egyes formációkon belül egyéb társadalom­tudományi törvényszerűségek is vannak. Persze J. V. Sztálin az adott esetben a kapitalizmusra gondol, de egészen nyilvánvaló, hogy ez a megjegyzés más formációkra is vonatkozik. „Annak a kérdésnek, — írja J- V. Sztálin. — hogyan változnak a kapita­lizmus törvényei a kapitalista fejlődés különböző szakaszaiban, hogyan korlá­tozzák vagy erősítik tevékenységüket a változó feladatok, — ennek a kérdés­nek külön elméleti érdekessége van .. ."u A kiét formáció közti átmeneti korszakok törvényszerűségeinek a kérdésé­vel is foglalkozik J. V. Sztálin. Troekij nyilvánvaló szándékkal 50—100 év'ben szabta meg a kapitalizmus­ból a szocializmusba való átmenet időszakát. Amikor J. V. Sztálin leleplezte a népnek ezt az ellenségét, ismét a történelemhez) fordul: „Ahhoz, hogy a feudális gazdasági rendszer kimutassa fölényét a rab­szolgatartó gazdasági rendszerrel szemben, mintegy kétszáz évre volt szükség, ha rem kevesebbre. És máskép nem is lehetett, hiszen a fejlődés üteme akkor igen lassú volt, a termelés technikája több volt mint primitív. Ahhoz, hogy a burzsoá gazdasági rendszer kimutassa fölényét a feudális gazdasági rendszerrel szemben, mintegy száz évnek* vagy annál is kevesebbnek kellett elmúlnia. A burzsoá gazdasági rend már a feudalizmus keretein belül megmutatta, hogy magasabban, sokkal magasabban áll a feudális gazdasági rendnél. Az időpontok különbségét itt a feijlődié>s gyorsabb üteme magya­rázza és a burzsoá gazdasági rendszer fejlettebb technikája. Azóta a technika hallatlan sikereket ért el, és a fejlődés üteme egyenesen szédületessé vált."1 ! J. V. Sztálin azt következteti ebből, hogy a kapitalizmus­ból a szocializmusba való átmenethez aránylag rövid idő szükséges. J. V. Sztálin a társadalmi-történelmi folyamatnak két olyan oldaláról is beszél, amelyek a történettudományban igen fon'tosak: az eszmék szerepéről és az emberi akarat részvételéről a népek történeti életének folyamatában. Sztálin elvtárs szigorúan megkülönbözteti a társadalmi eszmék eredetét és a történelemben játszott szerepüket. A társadalmi eszmék keletkezésének forrása a társadalom anyagi életé­nek feltételeiben gyökerezik, a társadalmi létben, amelynek ezek az eszmék a tükröződései. Vannak eszmék, amelyek a rabszolgaitartó társadalomban születtek, vannak ezektől különböző eszmék, amelyek feudális vagy kapi­» U. o. 491. 1. 18 U. o. 492. 1. 11 J. Szlálin: Művei, IX. kötet, 166. 1., orosz kiad. lä U. о. 136—137. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom