Századok – 1949
6 В. D. QREKOV „A rabszolgák forradalma fölszámolta a rabszolga tartókat és megszüntette a dolgozóik kizsákmányolásának rabszolgasági formáját. . A jobbágyparasztok forradalma felszámolta a jobbágytartó urakat é« megszüntette a kizsákmányolás hűbéri formáját,"0 — mondja J. V. Sztálin 1933. febr. 19-én az élmunkás kolhozparasztok első szovjetúniói kongresszusán. Ezek a forradalmak azonban csak arra vezettek, hogy a dolgozók kizsákmányolásának egyik formáját egy másik kizsákmányolási forma váltotta fel. ,,Csakis a mi szovjet forradalmunk, csakis a mi Októberi Forradalmunk tette fel a kérdést úgy, hogy nem felcserélni kell a kizsákmányolók egy it csoportját egy másikkal, és nem felváltani kell a kizsákmányolás egyik formáját egy másikkal, hanem ki kell irtani minden kizsákmányolást, minden néven nevezendő gazdagdt és elnyomót, régit és újat egyaránt."10 A társadalmi-gazdasági formációk váltásában megnyilvánuló törvényszerűségeket J. V. Sztálin társadalomtudományi törvénynek nevezi és ezzel hangsúlyozza aat, hogy az egyes formációkon belül egyéb társadalomtudományi törvényszerűségek is vannak. Persze J. V. Sztálin az adott esetben a kapitalizmusra gondol, de egészen nyilvánvaló, hogy ez a megjegyzés más formációkra is vonatkozik. „Annak a kérdésnek, — írja J- V. Sztálin. — hogyan változnak a kapitalizmus törvényei a kapitalista fejlődés különböző szakaszaiban, hogyan korlátozzák vagy erősítik tevékenységüket a változó feladatok, — ennek a kérdésnek külön elméleti érdekessége van .. ."u A kiét formáció közti átmeneti korszakok törvényszerűségeinek a kérdésével is foglalkozik J. V. Sztálin. Troekij nyilvánvaló szándékkal 50—100 év'ben szabta meg a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakát. Amikor J. V. Sztálin leleplezte a népnek ezt az ellenségét, ismét a történelemhez) fordul: „Ahhoz, hogy a feudális gazdasági rendszer kimutassa fölényét a rabszolgatartó gazdasági rendszerrel szemben, mintegy kétszáz évre volt szükség, ha rem kevesebbre. És máskép nem is lehetett, hiszen a fejlődés üteme akkor igen lassú volt, a termelés technikája több volt mint primitív. Ahhoz, hogy a burzsoá gazdasági rendszer kimutassa fölényét a feudális gazdasági rendszerrel szemben, mintegy száz évnek* vagy annál is kevesebbnek kellett elmúlnia. A burzsoá gazdasági rend már a feudalizmus keretein belül megmutatta, hogy magasabban, sokkal magasabban áll a feudális gazdasági rendnél. Az időpontok különbségét itt a feijlődié>s gyorsabb üteme magyarázza és a burzsoá gazdasági rendszer fejlettebb technikája. Azóta a technika hallatlan sikereket ért el, és a fejlődés üteme egyenesen szédületessé vált."1 ! J. V. Sztálin azt következteti ebből, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenethez aránylag rövid idő szükséges. J. V. Sztálin a társadalmi-történelmi folyamatnak két olyan oldaláról is beszél, amelyek a történettudományban igen fon'tosak: az eszmék szerepéről és az emberi akarat részvételéről a népek történeti életének folyamatában. Sztálin elvtárs szigorúan megkülönbözteti a társadalmi eszmék eredetét és a történelemben játszott szerepüket. A társadalmi eszmék keletkezésének forrása a társadalom anyagi életének feltételeiben gyökerezik, a társadalmi létben, amelynek ezek az eszmék a tükröződései. Vannak eszmék, amelyek a rabszolgaitartó társadalomban születtek, vannak ezektől különböző eszmék, amelyek feudális vagy kapi» U. o. 491. 1. 18 U. o. 492. 1. 11 J. Szlálin: Művei, IX. kötet, 166. 1., orosz kiad. lä U. о. 136—137. 1.
