Századok – 1949
SZTÁLIN ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNY 2:J talista rendben születnek. Az eszmék különböző voltának ..... magyarázatát nem maguknak az eszméknek a „természete", „sajátossága" adja meg, hanem a társadalom anyagi életének körülményei, melyek a társadalmi fejlődés különböző korszakaiban különbözők"1 8 Az új társadalmi eszmék, amelyek a társadalom haladó erőinek aa érdekeit szolgálják, akkor jönnek létre, amikor a társadalom anyagi életének fejlődése új feladatokat állít a társadalom elé. Do miután az új eszmék létrejöttek, maguk is „igen komoly erővé" válnak, megkönnyítik az új feladatok megoldását, megkönnyítik a társadalom előrehaladását: „Éppen ebben mutatkozik meg az. új eszmék, új elméletek, új politikai nézetek, új politikai intézmények óriási szervező, mozgósító és átalakító jelentősége. Űj társadalmi eszmék és elméletek éppen azért jöttek létre, mert a társadalomnak szüksége van rájuk, mert szervező, mozgósító és átalakító munkájuk nélkül a társadalom1 anyagi életének fejlődése során megérett feladatok megoldása lehetetlen,"1 ' Az eszmék „...maguk is visszahatnak a társadalmi létre, a társadalom anyagi életére..."1 5 J. V Sztálin minden munkáján vörös fonálként húzódik végig az a gondolat, hogy csak a marxizmus-leninizmus eszméi azok, amelyek megvilágítják a társadalom forradalmi átalakításához, a kizsákmányoló réteg felszámolásához vezető utat. J- V. Sztálin azzal a kérdéssel is foglalkozik, hogyan vesz részt az emberi akarat a népek történéti életének folyamatában. Hangsúlyozza, hogy „.. az új termelőerők és a nekik megfelelő termelési viszonyok keletkezése nem a régi rendszertől függetlenül, nem annak eltűnése után megy végbe, hanem a régi rendszer keretei között és nem az emberek szándékos, öntudatos tevékenysége következtében történik, hanem spontánul, öntudatlanul, az emberek akaratától függetlenül. ... Először a,z emberek nemi választják szabadon ezt vagy azt a termelési módot, mert minden új nemzedék, amikor az életbe belép, kész termelőerőket és termelési viszonyokat talál.. • Másodszor az emberek, amikor ezt vagy azt a munkaieszközt, a termelőerőknek eat vagy azt az elemét tökéletesítik, nincsenek tudatában, nem értik ési nem gondolnak arra, hogy milyen társadalmi következményei lesznek ennek a tökéletesítésnek, esak a maguk mindennapi érdekeire gondolnak, arra, hogy megkönnyítsék maguknak a munkát, hogy valamilyen közvetlen, kézzelfogható hasznot húzzanak a dologból."16 Ezzel természetesen nem tagadja a személyiség szerepét a történelemben, nem tagadja a naigy emberek szerepét. Nagy okká az teszi őket, hogy meg tudják érteni korukat. „Hősök, kimagasló személyek a társadalom él étében csak annyiban játszhatnak jelentékeny szerepet, amennyiben helyesen tudják felfogni a társadalmi fejlődés feltételeit, amennyiben megértik, hogyan kell megjavítani azokat. Hősök, kimagasló személyek nevetséges es mindenki számára fölösleges, szerencsétlen flótásokká változhatnak, ha a társadalmi fejlődés feltételeit nem tudják helyesen megérteni és ellenállnak a társadalom történelmi szükségleteinek, mert magukat a történelem „csinálói"-nak képzelik."1 7 J. V. Sztálin meggyőző ténybeli anyagon tárta fel az emberiség társadalmi életének törvényszerűségét és így megmutatja a torténettudQmány jelentőségét, mert ez az emberi társadalom fejlődésének törvényeiről szóló igazi tudomány. Ugyanakkor új és igen erős csapást mér a reakciós burzsoá koholmányokra, amelyek egészében támadták meg a történettudományt 1S SzK(>b)P történele, Budapest. 1949.. 124. 1 » U. o. 125. 1. 15 U. o. 1126. 1. 1J U. o. 137—138. 1. 17 U. o. 18—19. 1.
