Századok – 1949
Lederer Emma: Az egyház szerepe az árpádkori Magyarországon 79
az egyház szerepe az árpádkori magyarországon 85 pótlásáról gondoskodni tudnának. Csak a 12. században, éppen a feudális osztályviszonyok egyre erősebb kibontakozásával, világi nagybirtokosságunk erősödésével kerülhet sor arra, hogy ezek közül, külföldi főiskolák látogatásával egyre többen kerüljenek abba a helyzetbe hogy a magyarországi egyházi stallumok betöltésére alkalmasakká váljanak. (Az alsópapság kérdésével nem szándékozom foglalkozni. Aintmk a kérdésnek vizsgálatában, amelyet célul tűztem ki, szerepük1 teljesen jelentéktelen. Műveltségi színvonalukra jellemző a Kálmán alatt tartott ú. n. esztergomi zsinatnak híres 6. pontja, amely szerint a/z „írástudatlan papok vagy tétessenek le, vágy tanuljanak.1 5 Gondolhatunk itt még Szent László II. törvényének 13. fejezetére, amely szerint a „ludat, tyúkot, vagy gyümölcsöt lopó" papi személyt elöljárója vesszővel fenyíti meg,1 6 az.t hiszem láthatjuk, hogy ennek az alsópapságnak semmi szerepe nemi lehetett.) Az alsópapsági, amely már kezdetben magyar volt, nem játszott szerepet sem az előző időkben, sem1 a, következőkben. Amikor pedig a felsőpapság soraiban megjelennek a magyar urak, ugyanakkor jelentkezik a pápaság fokozódó politikai nyomása és az egyházfők így valóban egy idegen hatalom érdekeinek szolgálatába állanak. Persze nem jobb a világi nagybir tokossági sem, mert, ez, mint előbbi említettemi, ugyanekkor a keletrómai császárság zsoldjába szegődik. A gyermekkirályokat („korlátlan hatalmú királyainkat", minit Hóm an ezekről a királyokról is kimutatni igyekszik)17 a két idegein érdek szolgálatában álló feiudális erő Valósággal bábjaivá teszi. A nyugati források arról beszélnek, hogy <a magyar király követni fogja a, görög uralkodók példáját, „aki, mintl állítják, a rómaiak kapzsisága miatti szakadt! el az igaz hittől." Ugyanezekben a forrásokban arról beszélnek, hogy a két görögbarát király azért halt meg olyan fiatalon, mert az egyházi párt fejei, Lukács esztergomi érsek „ölte meg őket szája leheletével". A győzelem, végül is az egyházi párté lett. A király az 1169. constituitioban kimondja: „mi magunk és utódaink soha nem fogunk az egyházi vagyonból semmit a saját hasznunkra fordítani, hacsak, ami® az Isten mentsem, ellenséges haderők nem jönnek országunkra, vlagy más, igen égető szükség nem szorít! rá, és akkor sem tesszük a püspökök tanácsa nélkül." Az 1169-i conistitutio utáni iniéhány évvel (1176) meghalt Mánuel, a világi feudális párt főtámasza, és III. Béla uralomrajutásával kezdődik meg a pápai politikai teljes érvényesülése Magyarországon, ekkor kezdenek a „rómaiak legelni" teljes érővel Magyarország javaiban. A görög befolyás korának feudális belső harcait nemi igein lehetett másképpen; értelmezni, bár újabban Győry János kísérletet tett1 8 Lukács érsek személyének olyan átértékelésére', amely szerint! ez a céltudatos egyházfő „állam- és egyházellenes" lett volna, a bresciai Arnold-féle mozgalomhoz pzított volnai, amivel Lukács teljes osztályonkívüliségét, sőt osztályfelettiségét igyekszik bizonyítani. Ebből a célból kétségbe vonja az 1169-i constitiutio hitelességét (bár maga is megmondjál, hogy erre alapos bizonyítéka, nincs).19 Igaz, hogy erről a constitutióról Győry állandóan mitait a pápával kötött konkordátumról beszél, holott itt lényegében még nemi erről van szó, csupán a magyar egyházfők birtokállományának a világi nagybirtokosság által fenyegetett sértetlenségének megőrzéséről. 15 „Ut vdiote presbiteri non ordinentur, qui vero ordinati sunt, discant aut deponantur." (Marczali Enchiridion. 112. I.) 16 ,,Ordo clericalis, si anserem vei gallinam aut poma vei his similia furatus fuerit, scopis tantum a magistro corrigatur..." (Corp. jur. 72. 1.) 17 Hóman: Magyar történet, 407. 1. I. 18 Győri János: Gesta regum, gesta nobiliuin, 18—20.. 1. 19 Győri János: Gesta regum, gesta nobilium, 20. 1.
