Századok – 1949

Manhattan; A.: A Vatikán a haladás ellen (Ism.: Márkus István) 357

KÁLLAI GYULA KÜLÜGYMINISZTER 1949. XI. 20-ÁN A MUNKÁSMOZGALMI INTÉZET KIÁLIÍTÁSÁNAK MEGNYITÁSA ALKALMÁBÓL TARTOTT ÜNNEPI BESZÉDE A Magyar Munkásmozgalmi Intézetet egy esztendővel ezelőtt Pártunk, а Magyar Dolgozók Pártja, azzal a céllal hívta életre, hogy a magyar munkásmozgalom történetének dokumentumait gyűjtse össze, rendszerezze és publikálja, s ezzel munkásosztályunk, s egész dolgozó népünk politikai és szellemi színvonalát emelje. Ma már megállapíthatjuk, hogy a Munkásmozgalmi Intézet egy esztendő alatt igen komoly munkát végzett. Az Intézet dolgozói ez alatt az egy esztendő alatt komoly, elmélyülő munkával a munkásmozgalom történetének sok, részben ismert, részben eddig ismeretlen dokumentumát gyűjtötték össze, s bocsátották a marxista történetírás számára rendelkezésre, s kiadványok, kiállítások és sajtóközlemények útján a legszélesebb dolgozó tömegekkel is megismertették. Ha mást nem is, csak ennek az anyaggyüjtő-rendszerezö munkának az oroszlánrészét végezte volna el a Munkásmozgalmi intézet az elmúlt egy esztendő alatt, már ezzel is óriási jelentőségű munkát végzett volna. Minden forradalmi mozgalom nemcsak a jelen feladatainak mély megértéséből meríti erejét, hanem a mult forradalmi hagyományaiból is. A mágyar munkásosztálynak eddigi harcaiban mindig óriási segítséget nyújtottak történelmünk gazdag szabadságharcos hagyományai, melyek elmélyítették benne azt a meggyőződést, hogy akkor jár a helyes úion, ha kíméletlenül küzd minden kizsákmányolással és elnyomással szemben, ha a dolgozó nép jogaiért száll síkra. Szabadságküzdelmekben gazdag történelmünk, munkásosztályunk és egész dolgozó népünk számára azt a nagy útmutatást adta, hogy a helyes úion igazán csak akkor járunk, ha e szabadságküzdelmekből erőt merítve, ugyanúgy lélelmet és megalkuvást nem ismerve vesszük fel a harcot minden külső és belső elnyomással szemben. Olyan országban, mint a mienk, ahol a dolgozó néptömegek egy-egy évszázad lefolyása alatt többször is dicsőséges szabadságharcokban szálltak síkra jogaik védelméért, az uralkodó osztályok különösen nagy gondot fordítottak arra, hogy történelmünknek ezeket a legfényesebb lapjait beárnyékolják, a szabadságharcok hőseit a nép ellenségeiként próbálják feltüntetni, s hogv általában történelmünk legdicsőbb fejezeteit elferdílsék, meghamisítsák s e küzdelmek igazi céljait és okait lehetőleg mélyen elrejtsék népünk érdeklődő tekintete elől. Ennek volt tulajdonítható, hogy munkásosztályunk s egész dolgozó magyar népünk a felszabadulásig nem kaphatott összefüggő, tiszta képet eddigi harcairól, s amit ezekről a küzdelmekről tudott, az az uralkodó osztály jóvoltából, hemzsegelt a ferdítésektől és durva hamisításoktól. Mint tudjuk, a felszabadulást megelőző negyedszázad a szemérmellenségig menő történelemhamisításnak különösen virágzó korszaka volt, A felszabadulással elérkezett az ideje annak, hogy munkásosztályunkat és egész népünket megismertessük a íragyar történelem e nagyszerű fejezeteivel hogy a magyar munkásmozgalom igazi története minél előbb egész dolgozó népünk közkincsévé válhasson. Miért van erre az egész további fejlődésünk szempontjából oly égetően nagy szükség? Elsősorban azért, mert munkásoszlályunkban, s egész dolgozó népünkben tudatosítani akarjuk, hogy az a korszakalkotó változás, ami a felszabadulás óta Magyarországon is bekövetkezett, nem а vak véletlen műve, hanem történelmi szükségszerűség. A magyar munkásmozgalom történetének feldolgozásával fel akarjuk tárni azokat a mozgató erőket, melyek a történelmileg cselekvő emberek indítóokai mögött rejlenek. 24