Századok – 1949
Manhattan; A.: A Vatikán a haladás ellen (Ism.: Márkus István) 357
370 krónika s amelyek a történelem tulajdonképpeni végső hajlóerői. Természetesen, e munka következetes keresztülvitele halálos csapás és végső kegyelemdöfés az eddigi polgári történelemírás számára. Annak a polgári lörténelemírásnak a számára, amely szerint a munkásmozgalom története értelmetlen összeesküvéseknek, felelőtlen emberek izgága cselekedeteinek, indokolatlan tömegharcoknak és esztelen sztrájkoknak a keveréke volt, amelyekben a tömegek mindig csak a becsapott, beugratott fél sajnálatos szerepét játszották. Ezek az ú. n. történetírók, ha foglalkoztak is a dolgozó tömegek harcaival, rendszerint úgy állították be a dolgot, hogy később a tömegek maguk is megbánták meggondolatlan és elhamarkodott cselekedeteiket, s igyekeztek azokat további szolgai munkájukkal jóvátenni. Ilt az ideje, hogy végleg leszámoljunk ezzel a hamis, minden tudományos alapot nélkülöző, úgynevezett törlénelemíellogással. „A történelemtudomány, ha valóban az akar lenni — állapította meg Sztálin —, nem vezetheti vissza többé a társadalomfejlődés történetét a királyok és hadvezérek, országok elfoglalóinak és meghódítóinak tetleire, hanem elsősorban az anyagi javak termelőinek történetével, a dolgozó tömegek történetével, a népek történetével kell foglalkoznia." A marxista-leninisla történelemszemlélet így írja elő számunkra is a munkásosztály, a dolgozó tömegek s a népek igazi történelmével való mély és beható foglalkozást. Mi, magyar kommunislák is azt valljuk, hogy az igazi magyar nemzeti történetírás is az lesz, amely a nép nemzeti függetlenségéért és szabadságáért folyó harcainak, az elnyomás és kizsákn ányolás megdöntésére irá. nyuló küzdelmeinek hü tükrét adja. Ezt a törlénelmet Magyarországon sem a királyok, főpapok és főurak csinálták elsősorban, ezt a történelmet a dolgozó nép ír'a évszázadokon ál kifejtett termelő munkájával, az elnyomók elleni szabadságharcaival, s mártírjainak kiontolt vérével. E marxista-leninista útmutatás alapján azonban nemcsak annak az ideje érkezett el, hogy leszámoljunk a mult hamis és népellenes lörténelemfelfonásával hanem elérkezett az ideje annak is, hogy marxista történelemiróink minél előbb a nép kezébe adják igazi történelmének egységes, összefüggő, hamisítatlan rajzát. Magyarország egyetemes nemzeti történelmének megírása még reánk váró komoly és egyben sürgős feladat. E munka elvégzése nem könnyű feladat. Nem könnyű mindenekelőtt azért, mert a magyar munkásmozgalom történelének legfontosabb dokumentumai nem állottak gondosan kezelt könyvtárakban összegyűjtve a rendelkezésünkre, hanem anyagát most kell azokról a helyekről összegyűjteni ahol a nép szabadságharca lezajlott: gyárakból, üzemekből, falvakból s — hozzátehetjük — a letűnt népeinyomó rendszer biinlctő intézményeinek: rendőrségének, fegyházainak, vészbíróságainak megmaradt irattárából. Ezt a nehéz, de rendkívül fontos munkát végzi komoly sikerrel egy esztendő óla a Magyar Munkásmozgalmi Intézet. A magyar munkásmozgalom dokumentumának összegyűjtése s történetének marxista-leninista alapon történő feldolgozása nemcsak a Magyar Dolgozók Pártja belső ügye. Amióla Magyarországon is megalakult a munkásosztály élcsapata, a Kommunista Párt, minden baloldali mozgalom csak azzal vált és tudott tartósan haladó mozgalom lenni és maradni, ha harcában népünk forradalmi élcsapatának erejére, a Magyar Kommunista Pártra támaszkodott. Mi, kommunisták, eddig is tudtuk, hogy a Kommunista Párt vezetése nélkül a dolgozó magyar nép cél és irány nélkül tehetetlenségre kárlioztalva tévelygelt volna a fasiszta elnyomatás sötétségében s nemsokára, a marxistaleninista történelemírás segítségével egész népünknek látnia kell, hogy a magyar munkásmozgalom és annak vezetője, a Kommunista Párt történetének igazi megismerése nélkül nincs magyar nemzeti történelem. Ezért van az, hogy annak az Intézetnek a munkája, mely e feladatok oroszlánrészét magáravállalla. — ahogy Révai József egy esztendővel ezelőtt az Intézet megnyitó ünnepségén mondotta —. ,.nem pártügy, hanem közügy, mert az a feladata, hogy tudatosítsa népünk gondolkodásában a magyar munkásosztály évtizedes harcainak dönlő jelentőségét a magyar fejlődésben". De a munkásmozgalom és benne a Magyar Kommunista Párt történetének igazi megismerésével nemcsak az a célunk, hogy a magyar munkásosztály és legjobb fiai, a magyar kommunisták nevéről végkép letöröljük azl a sok vádat és gyalázatos rágalmai, amellyel nevüket és emléküket az elnyomók igyekeztek a nép elölt beszennyezni, nemcsak az a célunk, hogy mai harcainkat történelmileg megindokoljuk és alátámasszuk, hanem célunk az is, Hogy jövő harcainkra felvértezzük magunkat. „A marxizmusleninizmus az a tudomány, — mondotta Rákosi Mátyás —, amely feltárja a társadalom fejlődéstórvényeit és megtanítja, hogy ezeket a törvényeket hogyan kell alkalmazni és felhasználni jelenünk és jövőnk kialakítására," A muU alapos ismerele, sikereinek és