Századok – 1949
Uszpenszkij; F. I.: A bizánci birodalom története. III. köt. (Ism.: Hadrovics László) 349
352 SZEMLB bau vallási megmozdulásnak fogta fel a huszitizmust Masaryk és Krofta is. bár ez utóbbi észrevette a huszitizmusban rejlő szociális problémákat is. (Lásd legutóbb: K. Krofta. Duchovní odkaz husitství, Praha, 194G.) A huszitizmusnak, mint elsősorban vallási mozgalomnak a tárgyalása a cseh történészek kezében jó eszköznek bizonyult ahhoz, hogy alátámasszák vele idealista történetfelfogásukat,1 A polgári történetírás a huszita forradalom példájával kívánta bizonyítani azt, hogy a történelmi változások és forradalmak gyökerei lényegében szellemi természetűek. Pekaf, az ellenforradalom cseh ideológusa írta: „Az egyes korok alávetik magukat a szellemi áramlatoknak."2 Az egész polgári időszakban Zd. Nejedig volt az egyetlen, aki észrevette a huszita mozgalom forradalmi jellegét s elsőként értékelte helyesen Jan Zelivskynek, a huszita forradalom nagy néptribunjának, a prágai szegénynép vezérének alakját.3 A burzsoá cseh történetírás, mint látjuk, hosszú időn át arra törekedett, hogy a cseh történelem legjelentősebb népi-forradalmi hagyományát megfossza jelentősegétől. A cseh töriénetíróknak e negatív állásfoglalása a huszitizmussal szemben nem maradt a tudósok magánügye. Az első Köztársaság vezető burzsoá körei ugyan nemzeti ünneppé avatták Hus halálának napját (júl. 6), de a hivatalos tudomány úgy tüntette fel Hus Jánost, mint a vallási szabadság harcosát. Husnalc az absztrakt erkölcsi értékek szférájába való száműzése azt a tényt kívánta elleplezni, hogy Hus valójában a régi elnyomó rendszernek üzent hadat egy szociálisabb rend érdekében. Jogosan jár el tehát az új marxista történetírás, ha a Hus-féle igazságot nem az erkölcs elvont szellemi szféráiban keresi, hanem ennek konkrét társadalmi gyökéréit kutatja. A reakciós polgári tudomány Húsban csak a művelt klerikust látla, aki „új, magasabb igazság"-ot keres s ezért az absztrakt igazságért áldozza fel életét is. A husi tanítás lényege elsikkadt, mert benne a ludós egyetemi tanár magánügyét keresték, a tudósét, akit teológiai tanílásai miatt ítél máglyahalálra a magas hierarchia. Ebből következett az a tévhit, hogy Hus tisztán középkori jelenség, akit a mai ember képtelen megérteni. Húsnak és a huszitizmusnak az újjáértékelése az új cseh történetírás legfontosabb feladatai közé tartozik. Akárcsak annakidején Palacky, a marxista cseh történetírás is büszkén eleveníti fel a husi hagyományokat s a huszitizmusban olyan mozgalmat lát, amely nemcsak a cseh nép ügye, hanem mélyen kihatott a korabeli európai forradalmi megmozdulásokra is; messze a határokon túl serkenteltek a cseh husziták forradalmi akciói, a huszita ideológia s a gyakorlat ösztönző példája. Az európai forradalmiasságban fontos láncszem a huszita forradalom, mely az akkori paraszlforradalmak sorát segít meghosszabílani egészen az új kor küszöbéig. A szocializmus elveit megvalósító csehszlovák népi demokrácia pedig büszkén vallja magáénak a tábori hagyományokat, melyekért a burzsoá történészek, közliik a monarchiste Tomek, még szégyenkeztek. A fentiekből következik hogy előlérbe kerül a huszita mozgalom népi jellegének kérdése. A burzsoá történetírás azt igyekezett bizonyítani, hogy Hus tanílása lényegében a wicliffi tanokban gyökerezik s így végső fokon a huszitizmus nem egyéb, mini a kor szellemi áramlatainak lecsapódása. Az új cseh történetírás azonban a nélkül, hogy kétségbevonná a wicliffi halások nyilvánvaló meglétét, a hangsúlyt Hus gyakorlati munkájára he'yezi, ami Wicliffel szemben kétségtelenül új, haladó vonása az egész huszitizmusnak. Nagy súllyal esik lalba e tekintetben Hus prédikátori munkássága a Betlehem-kápolnában, ahol a legközvetlenebb kapcsolatban állott a prágai néppel s ezek sorában a szegénységgel is.4 A Betlehem-kápolnában, hogy a cseh népi rétegekre minél szélesebb körben hasson, Hus cseh nyelven prédikált s bevezette a templomba a népi egyházi éneket. Hallgatói közt nagy számban vollak szegény iparosok, szabók, suszterek, parasztok, kik az élet gyakorlati kérdéseiben kikérték Hus tanácsát. Hus az itt elmondott beszédeiben kegyetlenül leleplezte a rendszer igazságtalanságait, hallgatóit a saját értelmükbe vetett bizalomra nevelte, valamint arra, hogy önállóan gondolkozzanak a társadalmi viszonyokról. Ezekután nézzük meg. milyennek látja a legújabb cseh törléneti irodalom a kort, melyben a nagy népi forradalmi mozgalom megszületett, milyennek rajzolja meg a környezelet, mely Hus fellépését lehetővé telte. Két legújabban megjelent cseh könyv adja 1 A huszitizmus idealisztikus felfogásának marxista kritikáját lásd: Václav Husa: Epochy èeskych dëjin. Sborník pro hospodáfské а sociáln! dëjiny, Ro6. I. (1946) sv. 1—2. »Pekaf: Smysl éeskych dëjin. 1929, 11. 1. ' Zd. Nejedly: Dëjiny husitského zpévu, 1913, 4 Ezt már Novotn^ is megemlíti: M. Novotn^: M Jan Hus, Praha, 1919—21., 1. kötet, 95. lap
