Századok – 1949
Benda Kálmán: Martinovics nyílt levele Ferenc császár és királyhoz (1792) 258
272 BEND A KÁLMÁN intselkedő Tiranismusnak fészkét fel dúlyák,2 4 a' Departementumbéli szabad akaratnak azomban mindenünnén öszve gyülekeznek, s-magokat a' Táborhoz tsatollyák, mely a' király hamossága s-ágensi ravaszsága által meg gyengittve vala, S-az után mi vége lett mind ezen árulásoknak? Nem egyebb, hanem az, hogy valamennyien mind a' Revolutio javára fordultának! '-1 mert Szabaudiát-5 meg hódították, Nizát el foglalták, Spira, Mogunczia2 6 és Franeofurtum városok e' nagy Nemzetnek hatalmába estek. A' dühös Burkus király és a' Braunsvaigi Herczeg, az Ausítriai Latrokkal egygyütt gyalázatossan ki üzettettek a' Franczia földrül. Azon időben a' Franczia törvényhozók Talentumaiknak, bátorságoknak s-erköltsségnek nagyságát világ elejébe terjesztették azzal, hogy a' Nemzet árulób > királyt tömlöczbe vitették, s-o? királyi hatalmat Franczia Országban él Pörölték." Ezek olyan esetek, mellyeknek Europa tanúbizonysága vala, a' kiis ezen Nemzet bőltseségét s-fáradhataitlanságát álmélkodva tsudálta! Te egyedül, Feleségeddel s-más némely gyerrrtelci játékokkal mulatván magadat királyi Palotádban, azokat nem tudtad, mert ugyan aizon időn, midőn iaf Franeziák az öszve szövetkezett Tábort kergették, Generálissaid s-Ministereid oly szemtelenek voltak, hogy neked azt mondának, hogy a' Franczia Chalónnál be santzólt Tábor nem sokára kintelen lész fegyverét letenni s-mag át egészen meg adni, és hogy 8 napok múlva Páris várossának Ura léendesz. Oly egygyügyii valál, hogy mind ezeket el hitted, örömöd hasonló vala a' gyermeki örömhöz. Melytül ugy meg tántorodtál, hogy szolgáidnak s-inassaidnak mondád, hogy nem sokára gyönyörűséged lész a' jó rendet Franczia Országba viszsza helyeztettni. Te és a' Jó rend! mely ellenkezés! meg látzik, hogy nem tsak filosifiar béli 6-politicabéli Princípiumoknak, hanem még a' józan észnek is szükivel vagy! A' jó rendié s Te, a'ki minden tselekedeteidnek inconsequens,^ és privatus dolgaidban sistema nélkül vagy, Te kinek azokat, a'miket az Audencziákbán Tronusod elejibe jövő Embereknek felelni szükséges, szórul-szóra elébb köny[v]nélkül tanúlnod kell, Te ki az instainsokat gorombáúl meg tsalod, mlidlőn nekik mindént meg ígirsz, és azomban értlték semmit se teszel, végtire Te ki minden ministerialis Tanácskozásnak titkait Feleséged s-inassaid előtt ki lotsogod, Te mered tehát azt felőled állitani, hogy majd egy oly Nemzetnél rendet tsinálsz, a'ki kevés idő múlva minden e' földi Planétán lévő Törvény'évőknek Például szolgálni fog! Ollyan a' királyi jog kevélysége,d> nevelése és jobbulhatatlansága), hogy aizt el hitetik magokkal hogy a' születés nékik oly könnyen ád böltsességet, valamint népek ostorozására a' Trónusra jutnak. Hogy ha a' helyett, hogy Schloisniggnak2 8 tsalárdságát és Kamilloa) B: mind tsak a Revolutionak használtak. b) B: hiti szegett; D: zum Verräther gewordenen. c) В: hiszem. Те hebelmogya vagy... d) II: de illyen a királyok kevélysége; С: hoc nempe est illa arrogantia ... reguni; D: so ist der Stolz... der Könige. 24 Braunschweigi Károly Ferdinánd herceg, az egyesült porosz-osztrák hadak fővezére, 1792. július 25-én kibocsátott kiáltványában megfenyegette a franciákat: ha a királynak baja történik, elpusztítják Párizst. Amikor a kiáltvány köztudomásúvá vált, augusztus 10-én a párizsi nép megrohanta a Tuilleriákat. elsöpörte a monarchiát s a királyt és családját, minit hazaárulókat letartóztatta. 25 Szavója. 26 Speyer, Mainz. 27 1792. szeptember 20-án a fiatal francia forradalmi hadsereg Valmynál megállította a poroszok előnyomulását. A győzelem hatására a konvent másnap eltörölte a királyságot és kikiáltotta a köztársaságot. 28 Schloissnigg br. államtanácsos, Ferenc császár egykori tanára, 1793 júniusáig volt az uralkodó titkára. Befolyása ura elhatározásaira igen nagy volt.
