Századok – 1949

Benda Kálmán: Martinovics nyílt levele Ferenc császár és királyhoz (1792) 258

262 BEND A kálmán nek" nem szabad tudniok, а „Szabadság- és Egyenlőség Társaságába" tömörült forradalmárokról. A két szemléletet későbbi írásaiban, nem keverte egybe, nyilván mert úgy látta, hogy ez propaganda, szervezési szempontból sem hasz­nos. Talán ezek miatt a megváltozott irányelvek miatt is nem fedte fel soha, még a legbensőbb munkatársai előtt sem, hogy ő a röpirat szerzője-A nyílt levél megírása és megjelenése között egy félév telt el. Még egy félévre volt szüksége Martinovicsnak, míg végleg rászánta magát hogy tett­leg is szembefordul az udvarral. 1793 tavaszára úgy látszik döntött: Pestre jött, hogy megkezdje a magyarországi — polgári és nemesi — elégedetlenek m egszervezését. A Ferenc osászár és királyhoz írt nyilt levél megírása jelzi a forduló­pontot Martinovics egyéni pályájáD, azt, amikor az udvar embere a dinasztia, és a reakciós rendszer ellen fordul. Közrebocsátása félévvel később a magyar fejlődés szempontjából jelentős: az úgynevezett jakobinus szervezkedés meg­indulását jelzi. • Szólnunk kell még röviden magáról a nyilt levélről is.1 0 Szerzője Gorani grófntak, a Moniteur-ban megjelent nyilt leveleit tekinti mintaképének, de egyszeri olvasás meggyőzhet bennünket, mennyire fölötte áll a tanítvány a mesternek. Gorani udvari pletykákat és botrányokat ismertet fecsegő, szer­kezet nélküli formában. — Martinovics komoly politikai nézeteknek ad hangot, ez emeli ki a nyilt levelet a korabeli számos hasonló röpirat közül, s ez emeli magasan Gorani munkái fölé. A nyilt levélben Martinovics az európai hatalmi viszonyok felmérése után vázolja elgondolásait a Habsburg-monarchia külpolitikáját illetően. Anyagismerete, tárgyi tudása meglepően nagy, s ha történeti hivatkozásai nem is mindig helytállók, saját korának viszonyait kitűnően ismeri és mesterien állítja szemünk elé. Meglátásainak eredetisége pedig elismerésre készteti a kései olvasót. Felismeri, hogy az európaji négy nagyhatalom — Franciaország, Oroszország, Poroszország és Ausztria — közül a Habsburg­birodalomra ekkor már nem a francia, hanem a porosz hatalom katonai törek­vései a veszélyesebbek, s hogy Ferenc külpolitikája, mivel ezt nem ismerte fel, éppen legnagyobb ellenségeinek érdekeit szolgálja. Minden megegyezés Berlinnel porosz érdeket szolgál — mondja Martinovics — s nem kíméli bírá­latában II. Lipót császárt sem, kinek uralkodása a porosszal való meg­egyezéssel indult Másik riválisa Ausztriának, kivel érdekei ütköznek, a cári Oroszország, mely lengyelországi foglalásaival egyre közelebbről veszélyez­teti az osztrák birodalom érdekeit, s amelynek balkáni hatalmi törekvéseit a Habsburgok egymagukban annál kevésbbé védhetik ki, mert a porosz király és az orosz cár hallgatólagos érdekazonosságban, egyetértően járnak el vele szemben. Csak a franciákkal nem ütköznek a Habsburgok hatalmi érdekei — írja —, s másik két vetélytársát Ausztria csak egy francia szövetséggel tart­hatja féken. Francia szövetség nyugat felé keleten szoros együttműködés Lengyelországgal (a lengyel trónra esetleg Habsburg főherceg megválasztása révén): Martinovics ebbe az irányba akarja terelni az osztrák külpolitikát Igaz ugyan, hogy a Habsburg császárságot a francia köztársaságtól számos belső ellentét választja el, de Martinovicsnak meggyőződése, hogy ezen a téren 10 A nyílt levéllel elsőnek Fraknói Vilmos foglalkozott Martinovics és társainak összeesküvése c, munkájában. Fraknói félremagyarázza az irat tendenciáját (pl. sze' rmte Martinovics azért támadja II. Lipótot, mert „rászedte a porosz királyt Reichen­bacliban") és ,,a szerző erkölcsi romlottságán", valamint „cinizmusával ugyanazon szín­vonalon álló vakmerőségén" kesereg. (180—181. 1.) — Fraknói tendenciózus szempontjaival Pulszky Ferenc szállt szembe, kiemelve a nyílt levél objektív politikai meglátásait (Mar­tinovics és társai. Bp„ 1882., 42—44. 1.). Rajtuk kívül más nem is foglalkozott a röpirattal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom