Századok – 1949
Varga Zoltán: Az államforma és a kormányforma kérdése a debreceni trónfosztás után 168
176 VAEGA ZOLTÁN arra, hogy a király „ne zsarnokságnak lett volna vagy nyilvános rablófőnöke, vagy alattomos jezsuitája, hogy a trón. árnyékában valaha és valahol gyökeret verhetett és tenyészetre kaphatott volna a szabadság piros rózsája". Közvetlen a trónfosztás előtt 'a Március Tizenötödike újból visszatér az államforma kérdésére: a belháború rémét idézi a magyarság elé, ha az elűzött uralkodócsalád helyett egy másik dinasztiát emelne trónra.3 6 Maga a békepárt és hivatalos sajtóvisszhangja sem mert nyiltan szembefordulni a köztársaság kikiáltásának gondolatával. Szokott taktikáját követve, nem állt ki nyiltan, valóban követett monarchikus elvei mellett, hanem a köztársaság szükségszerűségét látszólag elismerve, intézte támadásait a köztársasági államforma ellen. Április 2-án megjelent cikkében maga Jókai Mór foglalkozott az államforma kérdésével. A köztársasági államformára való áttérés szükségét Magyarországom főként külpolitikai okokkal magyarázta. Jókai szerint ellenségünk megverhet ugyan sokszor bennünket, de nem győzhet le soha, még a legrosszabb esetben sem. Az európai demokrácia végre azonosítja magát a magyar kérdéssel s végre közbelép. (Már ez a megállapítás is jellegzetes példája a. békepárti taktikának. Nem tagadja ugyan nyiltan a szabadságharc győzelmes kimenetelének várható bekövetkezését, burkoltan azonban mégis kifejezi azt a véleményét, hogy a magyarság saját erőiben nem bízhatik, s győzelem csak a külföld beavatkozásától volna remélhető.) Győzelem esetén viszont a magyarság válaszút előtt áll. Választhat a királyság és a köztársaság között. Természetes — mondja —, hogy a Habsburgokról szó sem lehet. Ha ők Magyarországot le nem győzték, Európában senki sem fog szót emelni érettük. Magyarország különböző uralkodócsaládok tagjai közül ültethet királyt megürült trónjára: egy Napoleoot, egy caninoi herceget, egy Coburgot, vagy egy Leuchtenberget. De e választások bármelyike ellene ingerelné a mellőzött érdekeket: egyet megnyerne, a többit elvesztené. Nemzeti királyságra gondolni sem lehet. Legyen hát köztársaság. Semlegességünket Európa népei között csak a köztársasági államforma biztosíthatja. Jókai fenti fejtegetése minden látszólagos köztársasági állásfoglalása ellenére sem a. köztársaság népszerűsítését célozta. Inkább annak bizonyítására vállalkozott, hogy a magyarság előtt egyetlen lehetőség áll, a Habsburgokkal való kiegyezés. Ezt az álláspontját még világosabban kifejezte s korábbi fejtegetéseit kiegészítette két nappal később írt, látszólag szintén királyellenes cikke. Ebben is a királyság intézményének támadásából indul ki. Királyságban a király és a nemzet érdekei a legtöbbször ellenitétben állanak egymással — hirdeti Jókai. Az, hogy királyság volt: már önmagában elég arra, hogy ne legyen —, mondja. Végül mégis azt ajánlja: amíg kénytelenek vagyunk, tűrjük a királyokat, mint szükséges rosszat. Ha a Habsburgok rosszul is bántak velünk, ez nem elég ok arra, hogy ai trónt elégessük. Azonban a békepárt nemi elégedett meg ezekkél a köztársaság ellen intézett burkolt támadásokkal. Az Esti Lapok más cikkei általában a monarchiák még várható hosszú élettartamát jósolgatták, hazai vonalon pedig erkölcsi alacsonyságunkkal magyarázták a demokratikus, köztársasági intézmények megvalósításának veszélyességét.37 Mialatt demokratikus hírlapjaink a függetlenség kimondása és a trónfosztás népszerűsítésén fáradoztak, a pártalakulásban is újabb, lényeges változás állott be. A függetlenségi nyilatkoziat kimondását megelőző napokban új, népesebb radikális párt szervezésére került sor. Ez a párt április 5-én jött létre. Alapítólevele a tagok célkitűzését három pontban foglalta össze. Kívánják: 1. az egy és osztatlan Magyarország megvalósítását teljes önálló-30 Debreceni Lapok, 1849. március 30., Március Tizenötödike, 1849. március 30. és április 12. 37 Esti Lapok. 1849. március 30. és április 2., 4., 6.
