Századok – 1949
SZTÁLIN ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNY 2:J Az elmélet segíthet a gyakorlatnak megérteni nem csupán azt, hogy hogyan és hova haladnak az osztályok a jelenben, hanem azt is, hogy hogyan és hova kell haladniok a közeljövőben."3 4 Ezeknek a kijelentéseknek az alapja az a meggyőződés, hogy a népek történeti élete törvényszerűen folyik — azaz a történelemnek mint komoly tudománynak az elismerése. „... a marxizmus minden történelmi szempontból vizsgál.. „Miért győzheti le, miért kell, hogy legyőzze és miért fogja okvetlenül le is győzni a szocializmus a gazdaság kapitalista rendszerét?" — kérdi Sztálin elvtárs és így felel: „Mert a munka magasabbrendű formáit tudja adni, magasabb munkatermelékenységet, mint a kapitalista gazdasági rendszer." — Itt végbe kell mennie annak, és okvetlenül végbe is megy az, ami végbement a kapitalizmusnak a feudalizmus felett aratott győzelme idején, amikor a kapitalizmus „ •.. a munka termelékenységének magasabb normáit hozta létre. •. lehetőséget adott a társadalomnak arra, hogy összehasonlíthatatlanul több terméket kapjon, mint a feudális rendszer alatt."3 8 Sztálin elvtárs ezekből az elméleti tételekből kiindulva, újszerűen oldott meg egy sereg igen nehéz konkrét történettudományi problémát, amelyek már szilárdan bekerültek a történettudomány köztudatába. J. V. Sztálin alkotó módon fejlesztette tovább a marxizmus-leninizmus elméletét a proletariátus osztályharcának a tapasztalata alapján, a szocializmus építésének forradalmi tapasztalata alapján, és mindazon sikereknek a számításba vételével, amelyeket országunk elsősorban a Bolsevik Párt tevékenységének következtében ért el. J. "V". Sztálin V. I. Leninnel együtt felfedte az imperializmusnak, mint a kapitalizmus utolsó korszakának lényegét. Megírta a Bolsevik Párt történetét, megadta országunk szovjet korszakának belső periodizációját, felfedte a Nagy Honvédő Háború törvényszerűségeit, kidolgozta a tőkés országokban megindult munkásmozgalom fejlődésének történeti törvényszerűségeit, valamint a gyarmatokon és a gyarmati területeken folyó nemzeti felszabadító mozgalom törvényszerűségeit. J. Y. Sztálin pontosan meghatározta a nemzet fogalmát. Kimutatta eredetét és további fejlődését. Meghatározta az okokat, amelyek soknemzetiségű államok kialakulását előidézték, feldolgozta a gyarmatok és félgyarmati területek nemzeti felszabadító mozgalmának történeti törvényszerűségeit, felvetette azt az eszmét, hogy a külső ellenség elleni védekezés megszervezésének szüksége olyan tényező, amely gyorsította, a központi államok kialakulásának folyamatát; meghatározta az I. Péter-korabeli állam osztálylényegét, meghatározta a feudalizmus korabeli paraszti mozgalmak jelentőségét, megadta a kapitalizmus történetének periodizációját Oroszországban. J. V. Sztálin behozta történettudományunkba azt a gondolatot, hogy a rabszolgák forradalma volt a rabszolgatársadalom felszámolásának egyik tényezője; azt a gondolatot, hogy a jobbágyparasztok forradalma volt a feudális termelőmód megsemmisítésének egyik tényezője; a „prefeudális" korszak fogalmát, azét a korszakét amikor a feudális viszonyok megérlelődtek, — és sok minden egyebet. Már nem is beszélünk a most lezajló események mélyrehatóan tudományos tárgyalásáról, amelynek megértéséhez J- V. Sztálin mindig történeti úton indul el; nem beszélünk előrelátásáról sem, amely ugyanazon a tudományos alapon épült fel, előrelátásáról, amely ragyogóan igazolást nyer. 34 Sztálin: A leninizmus kérdései, 24. 1. 85 Sztálin: Művei, I. kötet, 238. 1. 3e Sztálin: A leninizmus kérdései, 585. 1.
